Imádkozzunk hazánkért

A katolikus egyház ellenzi a bejegyzett élettársi kapcsolatot

A katolikus egyház szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény komoly veszélyt jelent a családra – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

A közlemény szerint a politikusoknak szem előtt kell tartaniuk a társadalom védelmét, és olyan jogszabályok létrehozásán kell fáradozniuk, amelyek erősítik a család intézményét, és bátorítják a fiatalokat a felelősségteljes családalapításra és gyermekvállalásra.
Az Országgyűlés április 20-án fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.

(MR) - barikád.hu

Újabb viszály a Vatikán és a zsidók között

XVI. Benedek pápa döntése, hogy elküldi képviselőit a rasszizmussal foglalkozó genfi ENSZ-értekezletre, újabb viszályt kelt a Szentszék és zsidó szervezetek között, amelyek attól tartanak, hogy a konferencia Izrael-ellenes támadásoknak ad fórumot.

„Részvételével a Vatikán támogatást nyújt ahhoz, ami (Izrael ellen) készül ott" – mondta Riccardo di Segni római főrabbi hétfőn a La Stampa című olasz újságnak. Az Egyesült Államok és több szövetségese, köztük Olaszország bojkottálja a tanácskozást.

Vasárnap a katolikus egyházfő, – aki májusban első ízben ellátogat Izraelbe – fontos kezdeményezésnek nevezte a genfi konferenciát, s reményét fejezte ki, hogy az segíthet „véget vetni a rasszizmus, a hátrányos megkülönböztetés és a türelmetlenség minden formájának".

Shimon Samuels, a Simon Wiesenthal Központ európai irodájának vezetője szerint a Vatikán most „a jóváhagyás pecsétjét üti a gyűlöletkampányra" Izraellel szemben. „Ez olyan ügy, amelyben színt kell vallani. Nem lehet lavírozni. A Vatikánnak erős a hangja, és (bojkottjának) erőteljes demonstratív hatása lehetett volna."

Federico Lombardi, a Vatikán fő szóvivője védelmébe vette a pápai állam jelenlétét az értekezleten, és azzal érvelt, hogy a korábban vitatott zárónyilatkozat-tervezeten időközben javítottak. „Ez egy nemzetközi konferencia az ENSZ és a Szentszék támogatásával – mondta. – Az, hogy néhány fontos ország nem vesz rajta részt, még nem jelenti, hogy a Szentszék nem folytathat ott pozitív és építő párbeszédet."

A római főrabbi szerint viszont a pápa döntése „a legújabb óvatlan lépés" a zsidókhoz fűződő viszonyában, amelyet már amúgy is súlyosan megterhelt idén, hogy XVI. Benedek feloldotta a holokauszttagadó Richard Williamson püspök kiközösítését. Di Segni úgy vélekedett, hogy a genfi részvétellel a Vatikán "részben kioltotta" más nemzetek bojkottjának a hatását.

(MTI)

Mit tanítanak a kereszténységről az izraeli iskolákban?

„Semmit” – foglalja össze a választ egyetlen szóban Daniel Rossing, a független Zsidó-keresztény Kapcsolatok Jeruzsálemi Központjának igazgatója.

„Az izraeli diákok egyáltalán nem tanulnak a kereszténységről az iskolákban. Teljes tudatlanság uralkodik általánosságban a katolicizmussal kapcsolatban, s különösen nagy a tájékozatlanság a katolikus egyház és a zsidóság viszonyában végbement gyökeres változások tekintetében" – idézi az ortodox zsidó Rossing szavait a CNS.

A Rossing által vezetett intézmény műhelyeket, szemináriumokat, tanfolyamokat szervez a kereszténység iránt érdeklődő izraeliek számára. XVI. Benedek közelgő látogatása előtt szimpóziumot rendeznek, melynek célja, hogy felkészítsék a médiát a pápalátogatásra. „Mivel Izrael lakosságának mindössze 2%-a katolikus, s a túlnyomó többség szinte sohasem találkozott az egyházzal, nagyrészt a médiára vár majd a történelmi ismertetés és a pápalátogatás méltatása. Az emberek reakciója azon fog múlni, mekkora figyelmet szentel az eseménynek a média, és hogyan foglalkozik vele. Az egyházzal szembeni zsidó érzékenység miatt elég a pápa egyetlen rossz szava vagy mozdulata, hogy a figyelmet teljesen elterelje a látogatás más vonatkozásairól” – mondta az igazgató, majd hozzátette: „Az izraeli kormány is fontosnak tartja, hogy a pápalátogatást pozitívan értékelje a közvélemény és a média.”

A Zsidó-keresztény Kapcsolatok Központja által közzétett felmérési eredmények szerint a megkérdezett nem ortodox zsidók 68%-a úgy véli, hogy a kereszténységet tanítani kellene az iskolákban, 52%-uk pedig a tananyag részévé tenné az Újszövetséget. Ugyanakkor az ortodox zsidók 73%-a, az ultra-ortodoxoknak pedig 90%-a ellenzi, hogy a kereszténységről bármilyen formában szó essék az iskolai oktatásban. A válaszadók mindössze 3%-a mondta, hogy nincs véleménye az ügyről, ami azt jelzi, hogy az emberek többségét komolyan foglalkoztatja a kérdés.

Ha tanítanak egyáltalán valamit a kereszténységről – mondta Rossing –, akkor az a keresztes hadjáratok és az inkvizíció. Az Izraeli Vallásközi Koordinációs Tanács társigazgatója, Ron Kronisch rabbi szerint „a középiskolából kikerülő izraeli zsidó fiatalok sohasem hallottak a II. Vatikáni Zsinatról, és legtöbben nem tudják, hogy járt már pápa Izraelben”.

Rossing szerint az izraeli fiatalok számára óriási hiányosságot jelent, ha nem ismerik meg a kereszténység történetét és a keresztény kultúra hatásait. „Nagyon nehéz megérteni a mai világot, de még a szomszédainkat is, ha nincs az embernek világos képe a kereszténységről és Izraelről” – mondta Rossing, megjegyezve, hogy munkatársai tapasztalata szerint a muzulmánok körében – még a vegyes keresztény–muzulmán településeken is – ugyanakkora a kereszténységgel kapcsolatos tudatlanság, mint a zsidók között. „Óriási szükség van az ismeretterjesztésre. Valami hiányzik” – fogalmazott az igazgató(.Magyar Kurír)

A Történelmi Vitézi Rend és a Jobbik közös nyilatkozatot tett

A Történelmi Vitézi Rend és a Jobbik Magyarországért Mozgalom a tegnapi napon ünnepélyes keretek között deklarációban fejezték ki közös céljaikat és jövőbeli szándékukat az önálló és független magyar nemzet megmaradása, a keresztény nemzeti hagyományok ápolása, a magyar családok összetartása és erősítése érdekében a konzervatív eszmények és erények mentén.

A Történelmi Vitézi Rend és a Jobbik nyilatkozatában hangsúlyozza a hazaszeretet, hűség és fegyelem elsődleges fontosságát, ezen túlmenően kijelölték közös erőfeszítéseik, cselekvéseik irányát, amelyet egy boldogabb, büszkébb polgári magyar nemzet java, dicsősége és jövője megalapozása érdekében kívánnak tenni.

Budapest, 2009. április 9.

vitéz Hunyadi László
főkapitány
Történelmi Vitézi Rend

Vona Gábor
elnök
Jobbik Magyarországért Mozgalom

Sollemnitas Sollemnitatum

HÚSVÉT: AZ ÜNNEPEK ÜNNEPE

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvétban az is megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre. "Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg." - írja Szent Pál a korintusiaknak (2Kor 5,17).

A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és "Urbi et orbi" (a városhoz - Rómához - és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, Alleluja" szavakkal.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a népit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Juhász Gyula

Húsvétra


Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vér verte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden felszerelésétől megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.

Húsvéti vigília

A vigília szertartása visszamutat a IV. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, a szó liturgiája, a víz liturgiája, a kenyér és a bor liturgiája, Eucharisztia.
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a VIII. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a XII. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertya és dicséretének ősi szertartását ugyancsak a gall liturgia bővítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.

A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán először nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra.

NAGYPÉNTEK

Nagypénteken Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapját üli a kereszténység. A Katolikus Egyház legmélyebb gyászát egész napos szigorú böjtöléssel fejezi ki, valamint azzal, hogy ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, s nem mutat be szentmiseáldozatot.





Sok helyen szokás ilyenkor szentsírt állítani, ahová a hívők imádkozni járulnak.



"Légy erős, ha Jézust halni látod,
Ő is arra biztat, szeresd a világot!
Szeresd a hazádat, a büszke népedet,
Árpád szentvére az Úrból vétetett!"

Több százezren a Hősök terén

Vértesaljai László jezsuita szerzetes, akit „Isten hozott” rigmussal köszöntöttek a téren, felszólalásában kijelentette: a valaha volt zsarnokság a demokratikus átalakulás után újra él. Emlékeztetett: Wass Alberttől a hegyeit vették el, tőle pedig Márait és Wass Albertet.

Elmondta, olyanok akarták beszervezni, akik később miniszterelnökségig vitték. Napjaink nehézségét úgy jellemezte: elveszik tőlünk a magyar nyelvet, a kultúránkat. „Soha nem fognak tudni beszorítani a sekrestyébe, nem akarok kordonok mögött élni” – sorolta a nehézségeket Vértesaljai úgy folytatta: „emelt fővel akarom ünnepelni március 15-ét és október 23-át. Felidézte, a nemzeti zászlón 2006. október 23-án rendőrbakancsok tapostak, azok, akik feletteseik parancsára véresre verték saját fajtájukat. A közelmúlt eseményei közül március 15-ét idézte, amikor is két ünneplőt meztelenre vetkőztettek az őrszobán. A 7 éve hatalmon lévőket arra szólította: „menjetek haza”.
„Soha nem fognak tudni beszorítani a sekrestyébe, nem akarok kordonok mögött élni” – fogalmazott Vértesaljai László.(Hirtv.hu)

NAGYBÖJTI IDŐSZAKRA

VIRÁGVASÁRNAP

Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! – Máté evangélista tanúsága szerint e szavakkal köszöntötték a pászka ünnepére Jeruzsálembe érkező Jézust a városban egybegyűltek, s ezt a felkiáltást ismételjük virágvasárnap a jeruzsálemi bevonulásra emlékezve. Ezen a napon kezdetét veszi a nagyhét, amikor az Egyház alapítását, Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és feltámadását ünnepli a keresztény világ.

A szentföldi hívek már a IV. században összegyűltek a húsvét előtti vasárnapon az Olajfák hegyén, felolvasták a vonatkozó szentírási szakaszokat, majd a püspök vezetésével körmenetben vonultak végig Jeruzsálem utcáin. A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartottak a kezükben.

Nagy Szent Leó pápa idejében (440-461) Rómában már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában. A századok folyamán ötvöződött a két hagyomány, ezért a virágvasárnapi liturgiában ma az ünnepi mise elején van a barkaszentelés (amely nálunk a pálma- és olajfaágakat pótolja), és az evangélium helyén Jézus szenvedéstörténete.

A liturgikus reform előtt a nagyhét elején, kedden és szerdán olvasták Jézus szenvedéstörténetét Márk és Lukács szerint. A hároméves olvasmányos rend ezeket vasárnapra helyezte, így virágvasárnap a Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról szóló evangéliumi szakaszok hangzanak el a szentmiséken.

NAGYBÖJTI IDŐSZAKRA

George Thomas plébános volt New England-nak egy kis városkájában. Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A plébános elkezdte a prédikációt: \"Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem: - Na, mit viszel magaddal? - Csak ezt a három vacak madarat - felelte. - Aztán mit akarsz csinálni velük? -kérdezősködtem. - Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. - Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom. - De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük? - Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük. Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam: - Fiam, mennyit kérsz a madarakért? - Nem kellenek magának azok a madarak, Atya. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek. - Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét. A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy pillanat alatt eltűnt. Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.\" Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett: \

"Egy nap a sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett: - Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek! - Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus. - Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék. és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni - mondta a sátán. - Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból! - Megölöm őket! - felelte a sátán. - Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus. - Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek ők neked! - Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus. A sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta: - A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet! Jézus így szólt: - Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat... \"
Ezzel George Thomas fogta a madárkalitkát és lement a szószékről.

Nagyböjti időszakra

Mostanában nagyon sok negatív dolog sebzett meg és okozott problémát; sajnos ezzel együtt nyomasztóan megtapasztaltam a magam és mások bűneit is. Közben eszembe jutott Jézus felhívása: „legyetek szentek!” ; de úgy látom hogy mi inkább a sátán felhívását követjük: „legyetek gonoszok!”. Vajon miért?
Sokszor tudjuk értelmünkkel, hogy mi az a jó amit tennünk kellene, szívünkkel azonban mégis a rosszat tesszük.
A nemzedékek egymástól való elszakadása, a szétzilált emberi kapcsolatok mutatják, hogy Magyarországon komoly gondok vannak.
Még a nagyböjti időszakot éljük, lehetőségünk van a bűneink elhagyására és a kapcsolataink rendezésére.
Szeretettel nyújtom át, két szentnek a történetét:

Éppen valamerre sétáltak amikor egy folyóhoz értek. Az egyik testvér azt mondja a másiknak: - Nézd testvérem milyen szép tiszta ennek a folyónak a vize, még inni is tudunk belőle. A másik testvér csak áll, csendben nézi a folyót és keservesen sír.
- Hát téged meg mi lelt?- kérdezi tőle.
-Tudod testvér azért sírok, mert az én lelkem nem ilyen gyönyörű tiszta, mint ez a víz – válaszolta a szent.

Higgyünk Hazánk feléledésében és felemelkedésében! Tisztítsuk meg szívünket-lelkünket és vessünk ki belőle mindent ami nem oda való!

KATOLIKUS EGYHÁZ A SZABADSÁGHARC MELLETT

A szabadságharc mellett a katolikus főpapok 1848 decemberéig egy emberként kiálltak, küldöttségeket menesztettek a bécsi udvarba, a császári csapatok Magyarországról való kivonását kérve.
A katolikus alsópapság mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett.
A katolikusok papi szemináriumai kiürültek a szabadságharc alatt, mert nemzetőrnek és honvédnek, a káplánok és plébánosok közül sokan tábori lelkésznek álltak.
A szabadságharc leverése érzékenyen érintette az egyháziakat, öt katolikus püspök ellen indult eljárás, amelynek keretében áthelyezésekre, osztrák kolostorokba való internálásokra és lemondatásokra került sor.

Nagyböjti időszakra

A 4 gyertya

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.
Azt mondta az első: Én vagyok a béke. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem el fogok aludni. Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.
A második azt mondta: Én vagyok a hit. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: Én a szeretet vagyok.
Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. Ezzel ki is aludt.
Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott: de hát mi történt!? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj, amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a remény. A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

Akinek élete során már volt alkalma rácsodálkozni egy-egy ragyogó fényben tündöklő igaz csillogásra, az olyan szimbólummal találkozhatott, amelyből megsejthetővé vált számára valami az igazi boldogságból. Mert a hazugságmentes tiszta fény, a tündöklő fehérség, s a benne láthatóvá váló hamisítatlan színgazdagság homlok egyenest szemben áll a sötéttel, a kaotikussal, a zavarossal, a ködössel és az átláthatatlannal.
Kívánom Magyarország számára ezt az élményt, egy Jobb Magyarországot.

Nagyböjti időszakra

Tanulságos történet: Homok és kő

Két barát utazott a sivatagban. Valamin összevesztek és az egyik felpofozta a másikat. Ekkor ő, anélkül, hogy visszavágott volna, lehajolt és ujjával beírta a homokba: -Ma a barátom megütött engem.
Továbbmentek, ameddig csak nem találtak egy oázist, ahol elhatározták, hogy megfürdenek. Az, akit megütöttek, nem tudott úszni, és a zavaros víz magába akarta szippantani. Ekkor a barátja utánament és kimentette őt. A másik, ahogy a partra jutott, lehajolt és egy kőbe karcolta: -Ma a barátom megmentette az életemet.
Társa, aki először megütötte, majd megmentette az életét, furcsálodva kérdezte: -Amikor megpofoztalak, a homokba írtad és amikor kihúztalak a vízből, kőbe. Miért?
A másik így felelt: -Amikor valaki megbánt minket, írjuk homokba, hogy a megbocsátás szele elsöpörje! De ha valaki valami jót cselekszik velünk, véssük kőbe, hogy semmi ne vigye el a nyomát!

Nagyböjti időszakra

Szinte minden nap reggeltől estig dolgoznunk kell, hogy megéljünk. Fáradtak vagyunk, kimerültek és sokszor észre sem vesszük azt, ha megbántjuk embertársainkat. Számunkra jelentéktelen dolognak tűnik, egy mondat, mozdulat, hang, de a másiknak sértő és bántó lehet. Leírok egy történetet, hogy érezzük át a súlyát a lelki fájdalomnak.

Volt egyszer egy nagyon rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget és azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét, és összeveszik valakivel, vagy valami rosszat mond valakiről. Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe.
A következő hetekben megtanult uralkodni az indulatain és a bevert szögek száma napról napra csökkent. Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb volt uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe.
Végre elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a kerítésbe. Ekkor odament az apjához és elújságolta neki, hogy aznap egy árva szöget sem vert be a kerítésbe. Az apja azt mondta neki, húzzon ki egy szöget minden egyes nap, mikor nem vesztette el a türelmét, és nem veszekedett senkivel sem, vagy meg tudta állni, hogy rosszat mondjon valakiről.
Teltek a napok, s a fiú végre azt mondhatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből.
Az apa ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta neki: "Fiam, szépen viselkedtél, büszke vagyok rád, hogy így megváltoztál.
Állj meg egy pillanatra, nézd csak, mennyi lyuk van a kerítésben. Ez a kerítés soha többé nem lesz már olyan, mint régen volt.
Ha veszekszel valakivel, vagy rosszat mondasz valakiről , megsebzed őt. Egy ugyanolyan sebet hagysz az ő lelkében, mint ezek a lyukak itt. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb talán örökre ott marad. A szóbeli sértés ugyanakkora fájdalmat okozhat, mint a testi.
Nagyon nehéz meg nem történtté tenni meggondolatlanságból elkövetett dolgainkat. A kiengesztelődés és a megbocsátás titka lehet az, ami segíthet a lyukak eltüntetésében.

Nagyböjti időszakba léptünk. Ha máskor nem, legalább most próbáljunk meg odafigyelni a másik emberre. Ne okozzunk hirtelen felindultságunkkal szenvedést és fájdalmat, hisz mint olvastuk a lyukak ott maradnak.

A halálbüntetésről

"Amennyiben szükségessé válik, mindent meg fogunk tenni hazánkat a halálbüntetés visszaállításában megakadályozó jogi kötelezettségek eltörléséért."

Mint katolikus hívőt megdöbbentett ez a kijelentés. Elgondolkoztam rajta.
Tudjuk az élet szent, mert Isten a saját képmására alkotta az embert.
Akkor mit keres itt a halálbüntetés?
Sok keresztény ismerősöm is feltette nekem a kérdést: miért mondta ezt Vona Gábor? Ő nem keresztény?
Utána is néztem az egyház erre vonatkozó tanításaiban.
A Szentírás meghatározza az ötödik parancsolat tilalmát: "Ne öld meg az ártatlant és az igazat"(Kiv.23,7)
Az ártatlan szándékos megölése súlyosan ellenkezik az emberi lény méltóságával, az aranyszabállyal és a Teremtő szentségével. Az emberölést tiltó törvény egyetemes érvényű: mindenkit és minden egyes embert, mindig és mindenütt kötelez.
Tehát az ötödik parancsolat nagyon súlyos bűnként tiltja a közvetlen és szándékos emberölést.
Mi a büntetés? Mi a célja?
A büntetésnek elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. A büntetés azon felül, hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire lehet hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.
Az egyház hagyományos tanítása nem zárja ki a halálbüntetést olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út ,az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben.
Már nem háborog a lelkem ebben a dologban, mert így áttekintve világossá vált a büntetés elrettentésének a súlya.
Magyarországon úgy tűnik ez lehet az egyetlen járható út, a kegyetlen gyilkosságok megfékezésében.

Betegek Világnapja

Az emberek gyakran érzik azt, hogy egyedül is megy életük. Berendezkednek a világra, megtanulnak mindent, kiépítik kapcsolataikat, karriert építenek és közben azt mondják, hogy nekik nincs szükségük senkinek a segítségére. Azt mondják Istenre csak a gyengéknek van szükségük, akik egyedül nem képesek megbirkózni az élettel.
Jézus Krisztus nemcsak arról tanított, hogy az ember megtapasztalja Isten Irgalmát, hanem azt is megparancsolta, hogy az ember mások felé irgalommal legyen.
Isten azonosította magát az éhezőkkel, a betegekkel, a mezítelenekkel, a hontalanokkal. Nemcsak a kenyér, hanem a szeretet, a gondoskodás és az elismerés után éhezőkkel.
Nemcsak a hiányos öltözet miatt csupaszokkal, hanem azokkal is, akik az idegenekkel szemben tanúsított irgalmatlan bánásmód miatt mezítelenek.
Nemcsak azokkal a hajléktalanokkal, akiknek hiányzik a tető a fejük fölül, hanem mindazokkal, akiktől megvonják az emberi szó melegét.
Ha szeretitek egymást, mondja Jézus, mindenki felismeri, hogy tanítványaim vagytok.
Vigyük hát Jézus szeretetét a magukra maradottaknak, a szomorkodóknak, a betegeknek, az elnyomottaknak!

II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e a Betegek Világnapja legyen.

"Legyetek tehát állhatatosak és ne vegyétek magatokra ismét a szolgaság igáját!" (Galata levél 5.1.)

Jó választás volt ez az igerész, megfogott. Mint katolikus hívő gondolkodom, hogy ki, kinek a szolgája, és hogyan lehetünk állhatatosak?
Ki az úr és ki a szolga? Kit szolgálunk az urat,vagy a szolgát?
Ha csak a szolga látszik, akkor hajlamosak vagyunk elfelejtkezni az úrról, hisz a szolga eltakarja.
Úr csak egy van, szolga számtalan.
Miért írom ezeket? Mert ma Magyarországon sokan nem tudják, hogy ki, kit szolgál. Ma emberek úgy akarnak korlátlanok lenni, hogy másokat szorítanak korlátok közé.
Mi Isten tükörképei vagyunk. Ne hagyjuk magunk!
Különbséget tudunk tenni úr és szolga közt. Akkor tegyünk!
Jézus igen súlyos ítéletet mond azok fölött, akik megbotránkoztatnak másokat. Az ország vezetése nem tesz mást csak ezt. Hazug és erkölcstelen politikájával megbotránkoztat minket.
Többen tudjuk és még többen érzik már, hogy ez a politika nem kell.
Jobb Magyarországra vágyunk, ami ha felébred és talpra áll, mennyország lesz!

A Szentszék oldala a YouTube-on

Örömmel tudatom , hogy a Vatikáni Televíziós Központ (CTV) illetve a Vatikáni Rádió összefogásának köszönhetően született meg a YouTube videomegosztó portálon az oldal.
A Szentatya képe , hangja és tanítása látható , hírvideók formájában. Most még csak négy nyelven érhető el: angolul , olaszul , spanyolul és németül. Január 30-án volt egy hete, hogy megindult a honlap, de már több mint 750 ezren keresték föl.
Szeretettel ajánlom mindenkinek: www.youtube.com/vatican

XVI. Benedek pápa arra biztatja a katolikus fiatalokat:

„Lelkesen hirdessétek kortársaitoknak az evangéliumot! Az emberi szív olyan világra vágyik, ahol a szeretet megmarad, ahol az emberek megosztják egymással, amijük van, ahol az egységet építik, ahol a szabadság az igazságban nyer értelmet, s ahol az emberek magukra találnak egymás tiszteletében és a közösségben."