Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitotta a rendkívüli parlamenti ülést. Ezek után elcsukló hangon kérte a képviselőket, hogy néma felállással emlékezzenek meg Tasnádi Péterről, Pécs volt polgármesteréről.
Navracsics Tibor első felszólalóként ismét mellébeszélt a konkrét javaslat tételek helyett, s újra tanújelét adta annak, hogy a hatalmat kívánja csak megszerezni, új választásokkal. Ennek érdekében szavzást kért, hogy az országgyűlés feloszlatása kerüljön napirendre, ám a megfontolt politikusaink ezt elvetették.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági válság hatására rengeteg munkahely szűnt meg, csökken az országok gazdasági termelése, és az export is. Kitért továbbá arra, hogy a valuták erősen veszítettek értékükből.
Szólt arról, hogy bár az Európai Unió - meglehetőst optimistán - már az év végére növekedést vár, a Világbank mindezt csak jövőre reméli, mindazonáltal a miniszterelnök bizakodó.
Kitért rá, hogy bár a gázkrízist képesek voltunk kivédeni előrelátó magatartásunkkal és beruházásainkkal, ez a gazdasági válság esetében nem mondható el. Nem tudjuk megállítani a recessziót az ország határainál. Közrejátszik ebben az is, hogy nem tudjuk külföldön értékesíteni az áruinkat.
A miniszterelnök hozzátette: bár az ország bajainak java részét a külföldi helyzet idézi elő, ám a reformkísérletek megtorpedózása sem segít.
Szóvá tette, hogy olyan politikai belháború dúl az egymást szinte bármilyen eszközzel történő legyőzésére, ami nem megengedhető, hiszen ez az országot végromlásba döntheti. Ilyen csatározásban ugyanis nem fordítják figyelmüket a válság megfékezésére.
Gyurcsány elmondta, hogy a magyar politikai elitnek szembe kell nézni azzal a teljesítménnyel, amelyet az elmúlt tíz évben nyújtott, nem pedig kormányváltásról beszélni. Felszólította a pártokat: abba kell hagyni a politikai háborút és egységesen kiállni az ország érdekében. Csak így lehetséges, hogy Magyarország a válságot végleg a saját javára fordíthassa, s csatlakozhasson Európa erősebb feléhez.
Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy a rövidtávú válságkezelést az ország alapvetően jól csinálta. Sikerült pénzt pumpálni a magyar bankrendszerbe, hogy a likviditás ne sérüljön, s így a pénzintézetek hitelképesek maradjanak a lakosság felé. Mégis felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok által diktált tempó nem elfogadható az országnak.
A miniszterelnök ezek után arról beszélt, hogy védeni kell piacainkat, a gazdaságot, az iskolákat, s olyan beruházásokat kell tennünk, amelyek fenntartják a gazdaság vérkeringését. Így újulhatnak meg iskolák, utak, lakóépületek. Azonban ez még mindig csak rövid távú válságkezelés. A jövőre nézve ennél többet kell tenni.
Hozzátette: olyan változásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a válság végére ne a megtépázott országok között legyünk. Ennek érdekében át kell alakítani a szociális juttatások rendszerét, ugyanis a munkánál fontosabbá vált az ezekhez való hozzáférés. Márpedig ilyesféle szélárnyékba húzódással nem lehet előrelépni.
Foglalkozott azzal is, hogy adót csökkenteni "csak úgy" nem lehetséges, mert ez teljes pénzügyi válságba sodorhatja az országot. Olyan reformokra van szükség, hogy az emberek érezék úgy: érdemes dolgozni. Így egyszerre kell megújítani az adó-, a szociális- és a foglalkoztatási szerkezetet.
Ennek érdekében a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szorgalmazza, amellyel a munkából élők volumene nőhet meg jelentősen. Ezáltal összeségében szufficites lehet az ország gazdasága, ami mintegy ezermilliárdos átrendezést jelent. Ez lehetővé teszi a különadók eltörlését is. Így maga az adórendszer szintén átláthatóbb lesz.
A miniszterelnök javaslata szerint az legyen az alapvető adószerkezeti átalakítás célja, hogy ne a munka adózzon, hanem a vagyon és a fogyasztás.
A szociális rendszer átalakításáról elmondta, hogy különbséget kellene tenni vagyon és jövedelem szerint. A családi pótlékot bruttósítani kívánja. Így az, aki az átlagkeresetből, vagy annál kevesebből él, kaphasson többet, míg aki a fölött, az ne, vagy kevesebbet kapjon, ám cserébe adózhasson kevesebbet.
Gyurcsány elmondta, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerhez nem kíván hozzányúlni.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az országgyűlés szerkezetét és működését szintén át kell alakítani. Ehhez olyan választójogi törvényre van szükség, ami ezt garantálhatja. Így csökkenthető az önkormányzatok és országgyűlés létszáma. Hatékonyabbá kell tenni az önkormányzati működést. El kell számolni továbbá a pártfinanszírozással, amelyet Gyurcsány a legnagyobb hazugságnak tart.
A miniszterelnök után Lendvai Ildikó frakcióvezető szólalt fel. Élesen kritizálta a képviselőket; ahogy ironikusan megjegyezte, végre mindenki bent ül.
Lendvai elmondta, hogy nem lesz új rendszerváltás, kommunizmus, lesz azonban modellváltás, azért, hogy a piaci versenyt megújíthassuk.
Kitért arra is, hogy bár világválság van, nem kellene elhatárolódni ettől, s azt sem kellene hangsúlyozni, hogy a válság csak Magyarországot érinti.
Szólt arról is, hogy a lehető legtöbb munkahelyet meg kell védeni, és bátorítsuk a munkavállalást, hiszen a magyar modell óriási hibája, hogy az emberek alig negyven százaléka dolgozik. Az alacsony munkavállalással azonban együtt jár a magas munkateher. Ezeken kellene változtatni.
Hozzátette azt is, hogy a magyar politikai elitnek ugyancsak meg kell újulnia, hiszen a politikusok is unják egymást, meg az emberek is unják őket. Elmondta, hogy akár helyet is cserélhetnének, hiszen bevett kliséket hangoztatnak csak, s ismerik már egymás beszédeit. Ezek után Lendvai éles fricskát vágott az ellenzék és Navracsics fejéhez.
Bajnai Gordon felszólalásában arról beszélt, hogy keresletélénkítő programot indítunk, amellyel ki lehet védeni a gazdasági válságot. Ennek fényében az építőipar és az informatika kap kiemelt szerepet.
Szűcs Erika hozzátette, hogy megnőtt a munkanélküliek száma, azonban sikerült forrásokat félretenni a munkahelyek megőrzésére.
Molnár Csaba, elmondta, hogy a válság hatását az energetika szektor irányából is lehet tompítani. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az árakat legfeljebb az infláció mértéke szerint növelték, s igyekeznek az energiahordozókkal kapcsolatos stratégiai tározókat tovább fejleszteni.
Molnár hangsúlyozta, hogy Magyarországot Közép-Kelet Európa stratégiai elosztóközpontjává szeretné tenni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű reaktorainak élettartamát sikerült meghosszabbítani.
A miniszter hozzátette, hogy további mintegy 1000 kilométer közutat újítanak fel és még több mint 200 kilométer új autópálya fog épülni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismételt felszólalásában a Nemzeti Csúccsal kapcsolatban elmondta, hogy az Országgyűlésben még annál is komolyabb munkára, stratégiaalkotásra van szükség. Ettől a lehetőségtől, felelősségtől azonban sokan megijednek.
Gyurcsány a napokban távozó Boross Péter ex-miniszterelnök munkásságát és hozzáállását méltatta, egyben sajnálatát fejezte ki, hogy egy ilyen karakteres politikus távozik a Házból.
A miniszterelnök ironikusan megjegyzi, hogy azok a pártok, akik azt szajkózzák, hogy felkészültek a kormányzásra, képtelenek felszólalásaikban az ország érdekében beszélni, mindig csak őt ostorozzák. Gyurcsány szerint félnek attól, hogy kiderül, nincsen semmiféle koncepciójuk az ország jobbításának érdekében.
Gyurcsány elmondta azt is, hogy ha csodáljuk a szlovák modellt, meg kellene tenni a szükséges megszorításokat, hogy azt le tudjuk képezni. Mindezt az ellenzék mégsem képes felvállalni, hiszen a megszorításokat elutasítják, adót persze csökkentenének. Ez felelőtlenség.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy be kell fejezni a politikai háborúskodást és a reformok útjára kell lépni. Úgy kell átalakítani a szociális- és az adórendszereket, hogy jobban megérje dolgozni.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy nem az jelenti a problémát, hogy a képviselők fizetése két-háromszorosa az átlagfizetésnek, hiszen a felelősségük is jóval nagyobb.
Gyurcsány kitért arra is, hogy nem reális az euró bevezetése sem, s elmondta, hogy a Fidesz állítása, miszerint ők már használnák a valutát, hazugság, hiszen ennek ellentmondó törvényeket szavaztak meg az elmúlt években.
A miniszterelnök hozzátette, hogy szükséges a költségvetést átalakítani az új helyzet függvényéb
Gyurcsány Ferenc fél a változástól és az előrehozott választásoktól - ami érthető is, hiszen láthatóan nem szeretik őt az emberek -, de ennek ellenére igenis szembenézésre és változásra lenne végre szükség - hangsúlyozta Navracsics Tibor parlamenti felszólalásában.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: sajnálja, hogy a miniszterelnök a meghívott vendégeket csupán biodíszletnek használja. Ők ugyanis azzal a reménnyel ültek be ide, hogy megtudják, mi az oka a válságnak, és milyen megoldási javaslatokkal áll elő a kormány. Ez azonban nem így történt - fogalmazott Navracsics Tibor -, eddig a semmiért ültek itt.
Gyurcsány Ferenc ugyanis elfelejtett beszámolni több fontos dologról is - mutatott rá a fideszes honatya. Egy szót sem szólt például a gazdasági növekedés kérdéséről. A növekedés ugyanis nem a mostani válság hatására torpant meg Magyarországon, hanem 2004-óta csökken. 2009-re már 3 százalékos csökkenés várható - tudatta a politikus. Ez azért furcsa - mondta -, mert a környező országokat is nagyon súlyosan érintette a válság, mégsem került egyik sem recesszióba, csak mi.
"Miért van az, hogy mióta Ön a miniszterelnök, a magyar gazdaság nem sikeres, annak ellenére, hogy Ön magánvállalkozóként nagyon is sikeres volt? - tette fel a kérdést a képviselő.
Nem volt szó az államadóság kérdéséről sem: Magyarország államadósága a GDP-hez viszonyítva ugyanis folyamatosan nőtt az elmúlt néhány évben. 2004-ben 59,4 százalék, 2005-ben 61 százalék, 2006-ban 65 százalék, 2007-ben 67, 2008-ban pedig 68 százalék volt. Idén pedig 71,1 százalék a magyar állam adósága - tájékoztatott Navracsics Tibor.
Gazdasági hanyatlás és magas államadóság. Ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének mérlege - szögezte le a képviselő, majd hozzátette: a gazdasági növekedésre és az államadóságra vonatkozó adatokból tisztán látszik, nem arról van szó, hogy a válság egy virágzó és jól működő államra csapott le, hanem egy olyan országra, mely már évek óta bajban van. A régióban minket döntött le lábunkról leginkább a válság, s ennek Gyurcsány Ferenc az oka - fogalmazott a honatya.
A kormányfő átsiklott a munkanélküliség kérdése felett is: amíg 2004-ben 6,3 százalékos volt a munkanélküliség, addig 2008-ban már 7,8 százalék a regisztrált munkanélküliek aránya. Valamint az elmúlt öt évben a 25 év alatti munkanélküliek száma is mintegy 13 ezer fővel nőtt - tájékoztatott az állástalanok számának alakulásáról a képviselő.
De nem megkerülhető a miniszterelnök hitelességének kérdése sem - szögezte le a politikus. Gyurcsány Ferenc ugyanis még mindig Ágnes asszonyként mossa a véres ruhát Őszöd miatt, hiszen a kormányfő is látja, hogy még mindig véres a ruha. Gyurcsány Ferenc hazudott a választópolgároknak, és így mindig rajta fog maradni a hazugság vádja - jelentette ki Navracsics Tibor.
A szocialista kormány mindent elrontott. Az, hogy Gyurcsány Ferencnek már nincs hitele, annak is betudható, hogy a miniszterelnök minden nap mást mond: páros napokon nem, páratlan napokon azonban lát lehetőséget érdemi adócsökkentésre. Ennek a kétségbeesett vergődésnek a legjobb lenne méltóságteljesen véget vetni - mondta a Fidesz frakcióvezetője. "Nézzen szembe a problémákkal, és merjen a választók elé állni!" - szólította fel a miniszterelnököt Navracsics Tibor. Merjen megkockáztatni egy előrehozott választást, hiszen egy választás mindig nyílt kimenetelű, mindenki a legjobbat akarja mutatni, mindenki megpróbálja meggyőzni a választókat, hogy őt válasszák meg.
Gyurcsány Ferencnek hagynia kellene, hogy a választópolgárok dönthessék el, kit szeretnének az ország élére, kit tartanak alkalmasnak arra, hogy kivezesse az országot a mostani helyzetből - fogalmazott a képviselő.
Majd befejezésül hozzátette: "az Ön öt éves miniszterelnöksége engem arról győzött meg, hogy Ön alkalmatlan arra, hogy kivezesse az országot a válságból."
mszp.hu és fidesz.hu
SZÓLJ HOZZÁ!
