Nyulas hatalom átvétel
Első rész
Nyulas hatalom átvétel
Nem is oly rég a Magyar Gárda avanzsálása utáni időben egy reggel utazom Budáról Pestre a 7-s buszon. Reggel lévén elmélázva bámulom a szemközti ülésen helyet foglaló ifjúnak öltözött magas költségvetésű hölgy bronz combjait. Alig túl a reggeli keménykedésen igen kellemes látvány volt, de mivel nem szerettem volna a sátorpizsama szindrómába esni egy tömegközlekedési eszközön ezért inkább bámultam a reggeli utcát. Bár ne tettem volna.
Egy csomópontnál két alakra lettem figyelmes. Két nyulas alakra. Rózsaszín egyenruhában feszítetek. Rózsaszín nyulak az utcán, ráztam meg fejem, hülye vagyok, vagy az előbbi élményemtől elszökött a vér az agyamtól?
Rohant a busz tovább és mit látok, újabb két rózsaszín nyulast.
Ekkor már gondoltam, ennek felesem tréfa.
Már Pesten jártunk mikor rá eszméltem minden nagyobb sarkon, még a híd felhajtójánál is láttam nyulasokat gyülekezni. Mi folyik itt Pesten?
A rémület töltötte el testem.
Félelmem nem alaptalan, hiszen történelmet ismerő emberként, a jelen politikát figyelemmel kísérő állampolgárként tudom én, miről van szó engem nem lehet megtéveszteni.
Itt a rettegett nyulas hatalom átvétel.
Már a napi politika előre vetítette a veszélyt. Mondva, el fog jönni a nap... Veszély van…
Hát eljött, mi tévő legyek? Hiszen magam is áldozatául eshetek a vésznek. Magam is egy kissebséghez tartozom. A balkéz hüvelykujj lilaköröm. Bár nem születtem ezzel a kézzel szerzett kissebség ez nálam és a sors fintora, hogy épp a nyúl ól építésekor váltam lilakörművé és külön szerencsétlenségem, hogy nem másutt, mint a ball kézen. Tudtam, hogy ebből még bajom lehet. Tudtam, hogy egyszer még megütöm a bokám.
Sorstársaimmal, mondhatnám bajtársaimmal, kik hasonló körömmel járnak, élik békés mindennapjaikat, szövetségbe kell lépjünk, hogy megvédhessük magunk a nyulas bitangoktól.
Azon kezdtem el gondolkodni, mi legyen az első lépés.
Meg kell alapítanunk a B.H.LK.-Jogvédő szervezetet, hogy megvédhessük magunkat a nyulas támadásokkal szemben, a társadalmunk szélsőségeseivel szembe tudjunk szállni.
De lehet, hogy ez nem elég.
Meg kell alapítanunk a B.H.LK.-Pártot. Egy pártnak nagyobb a befolyása, egy pártra jobban odafigyelnek. Egy párt nagyobb védelmet adhatna, szervezettebben tudna fellépni a szélsőségesekkel szemben.
De lehet, hogy ez nem elég.
Meg kell alapítanunk a B.H.LK.-Polgárőrséget. Ez igen. Nem tűrjük meg a nyulasokat, nem nézzük tétlenül, ahogy emberek százai, ezrei öltik magukra rózsaszín egyenruhájukat. Nem, nem, nem. Ha kell kapával, kaszával, kalapáccsal, de akár puszta kézzel is nekimegyünk a nyulas pribékeknek. Nem hagyjuk magunkat, mi is érünk annyit mint más. Mi is ebben az országban élünk. Felemeljük hangunk. Felemeljük fejünk. És nem hagyjuk, hogy eltiporjanak bennünket Balkéz Hüvelykujj LilaKörmösöket. Magasba emelkedik győzedelmi zászlónk…
Haza értem.
Gondolatoktól zsibongó agyam, kávéra vágyott.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése