Isten a szívet nézi

Isten ember iránti hűségét és irgalmát ünnepli a kereszténység karácsony éjszakáján, amikor Jézus születésével a Dávid királynak adott ígérete teljesült - mondta Erdő Péter bíboros a szerda éjfélkor kezdődött karácsonyi szentmisén a Szent István-bazilikában.

Mint mondta, „sok mindennel foglalkozunk így, karácsony táján, sokat szaladgálunk, szervezünk, vásárolunk, rendezkedünk, számoljuk a pénzt, küszködünk a sok programmal meg a kevés idővel”, miközben sokan aggódnak munkájukért, megélhetésükért, egészségükért, másokat pedig „a magány vagy a megkeseredett emberi kapcsolatok tesznek szomorúvá”, pedig „az a csillag ott ragyog ma is a betlehemi istálló fölött”, a csillag, mely Isten hűségét hirdeti.

A zsúfolásig telt templomban a 88. zsoltárt idézve az esztergom-budapesti érsek kijelentette: örökké tart Isten irgalma és hűsége, ezt hirdette Péter apostol pünkösdi beszédében is, amely szerint Dávid próféta volt, „ismerte Istennek számára esküvel tett ígéretét: az ő utódaiból ültet majd valakit trónjára”.

A bíboros hangsúlyozta: ez az üzenet időszerű ma is. A zsoltár kifejezi egy nép történelmi szenvedését, a bánatot és a keserűséget Dávid uralkodói házának lehanyatlása miatt, de „ott csillognak a sorok között a remény prófétai fényei, mert minden látszat ellenére Isten nem hagyja el népét, és ha megesküdött Dávidnak, hogy örökre megerősíti ivadékát, akkor állni is fogja a szavát” – jegyezte meg.

Erdő Péter kifejezésre juttatta szentbeszédében: Isten ígéretei Jézus Krisztusban valósultak meg. Szent Lukács evangéliumában Zakariás Istent áldja, mert megváltotta népét, „amint meghirdette szentjei által, prófétái ajkával ősidőktől fogva”, majd hozzáteszi: „irgalmas volt atyáinkhoz, és megemlékezett szent szövetségéről”. A kis Jézus betlehemi jászla fölött a csillag Isten hűségét hirdeti és bevilágítja a történelmet – folytatta.

A bíboros hangsúlyozta: a rohanó mindennapok után észre kell venni „az irgalmas Isten hűségét az életünket kényelmesebbé tevő, de Földünk erőforrásait sokszor könnyelműen kihasználó és elpazarló civilizációnk fölött”. Isten nem azért alkotta az emberiséget, hogy „értelmetlen nyomorúságba taszítsa, hanem szóba állt velünk, és a földi életünkön túl is örök barátságába, szeretetébe hívott”, amikor „emberré lett, osztozott szegénységben, munkában, barátságban és szenvedésben” – fűzte hozzá.

Beszédében elhangzott: a karácsony arra is felhívja az emberek figyelmét: „mozgósítsák testük és lelkük minden erejét”, hogy „segítsék azokat, akik körülöttük élnek”. A pásztorjátékokban is megnyilvánul, hogy noha szegényesek az ajándékok, amit a pásztorok adni tudnak, de „Isten a szívet nézi”. „Ha a mi erőink és lehetőségeink olyanok is, mint a pásztorok ajándékai, mégis ha Krisztusnak ajánljuk őket, felragyognak, és szebbé teszik körülöttünk a világot” – tette hozzá. (MTI)