Az utóbbi két hétben elhangzott nyilatkozatok arról tettek tanúbizonyságot, hogy a helyzet igen súlyos. Odalett a kezdeti összetartás, az eskünk már eszköz lett a mocskolódásra, a szolgálati szabályzat pedig idézhető nyomaték a helyzet magyarázására. Nem kívánok erre az útra lépni.
Ami ellenben adott, tény és vitathatatlan:
- a Magyar Gárda Mozgalmat a Magyar Gárda Egyesület hívta életre,
- a Szent Koronára tett eskü szövegét a Magyar Gárda Egyesület fogalmazta meg,
- az Alapító Nyilatkozat szintén a Magyar Gárda Egyesület által meghatározott irányról szól, amit mi, a Magyar Gárda Mozgalom tagjai magunkénak tekintünk,
- a Magyar Gárda Mozgalom ennek értelmében a nemzeti összefogás jelképe, elismerten az összetartás szimbóluma, és ekként működött eddig.
Mindezek fényében a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület támogatását élvezi, az Egyesület tagjai áldásukat adták – és adják a Magyar Gárda Mozgalom tevékenységére. Egy éven át a legnagyobb tisztelettel néztünk az Egyesület tagjaira, hisz mindegyikük ugyanazt a célt szolgálta egész életében: a nemzetünk felemelkedését. Nem hiszem, hogy az Ő személyük bármiben változott volna.
A Magyar Gárda Mozgalom egy- és elválaszthatatlan egységet képez. Lehetetlen, hogy ez a Mozgalom két részre szakadjon. Nem lehet Magyar Gárda Mozgalom I és II. Nem engedhetjük, hogy mindazok, akik bíztak bennünk, csalódjanak. Nem folytathatjuk azt a hangnemet, mely a saját nemzetünket könnyekre, a nemzetünk ellen cselekvőket pedig kárörvendő mosolyra fakasztja.
A Magyar Gárda Mozgalom nem egy ember törekvéseiről szól. Nem is politikáról. Ezért támogatom azt a javaslatot, mely szerint a Magyar Gárda Mozgalom azon része, amely hajlandó elhinni, hogy a formaruha lánccá válhat, hogy az az irány, amit egy éven keresztül követtünk, káros, és az eddig belefektetett munkánk romboló hatású, alapítson új, saját mozgalmat, újrafogalmazott célkitűzésekkel, saját szájíz szerint kimondott alapító nyilatkozattal.
Nincs időnk arra, hogy egymást bántsuk, célunk közös kell, hogy maradjon: a magyar ember érdekeit kell szolgálnunk alázattal, személyi kultuszok építgetése nélkül. Ne feledjük, amíg egymásra acsarkodunk, a nemzet bizonyos értelemben védtelen. És ez az állapot máris ellentmond az eskünknek.
Ha már együtt nem, legalább egymás mellett haladjunk, de HALADJUNK!
Kiss Róbert gárdista
Magyar Gárda
országos főkapitány
Kapcsolódó Barikad cikk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése