Népszava

Jobbik: kis pénzből "nagy" párt

Már csak háromszáz-egynehányat kell aludni, hogy kiderüljön: bejut-e az Európai Parlamentbe a Jobbik párt - Vona Gábor elnök, és Morvai Krisztina az EP választás listavezetője bizakodóak e kérdésben. Olyannyira, hogy már be is jelentették országjáró körútjukat. A cehet adományokból és néhány száz forintos tagdíjból állják, miközben a viták miatt évek óta nem látnak "egy fillért" sem a MIÉP-pel közös pártszövetségi "kalapba" érkező állami támogatásból. Sokan adakoznak viszont a Jobbiknak - külföldről is.

Külön is bejuthat a parlamentbe a Jobbik - jósolta 2003 júniusában az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere. Stumpf István tévedett: a 2006-os választásokon a Harmadik út nevű - a Jobbikot és a MIÉP-et tömörítő - választási szövetség nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt. A Stumpf jóslat és a Jobbik remények 2009-ben még valóra válhatnak, ha sikerül képviselőt juttatnia a pártnak az Európai Parlamentbe. A Jobbik készül is tisztességgel az uniós választásra: nemrég megnevezte listavezetőjét, Morvai Kritsztina a Civil Jogász Bizottság hajdani elnöke személyében. Egyelőre több jelölt nincs, de átütő sikerre számítanak: nem egy, több képviselőjüket is Brüsszelbe küldenék. Már meg is hirdették országjáró körútjukat: Budapest mellett az összes nagyobb vidéki városba ellátogatnak - húsz helyszínre. Arról, hogy az EP-kampány mennyibe kerül, Vona Gábor pártelnök lapunknak azt mondta: nincsenek tv-hirdetések, óriásplakátok, a helyi szervezetek "dobják össze" a "road-show" költségét. Már két vidéki helyszínen volt kampányesemény, 400-400 fő részvételével - mondta, hozzátéve: "elpirulának egyes parlamenti pártok azon, mit tudunk kihozni fillérekből".
Az 1999-ben, az ELTE bölcsészkarán alapított Jobboldali Ifjúsági Közösség előbb civil szervezetté, majd 2003. októberében párttá alakult. Innentől kezdve szigorú elszámolást kell a Jobbiknak vezetnie - ennek honlapjukon nincs nyoma. Ugyanitt ellenben felhívják a figyelmet arra: bankszámlaszámukra szívesen várnak adományokat. Diák és nyugdíjas párttagoknak emellett havi 200, az aktívan dolgozóknak 400 forint tagdíjat kell fizetni. Ez a pénz nem a központba, hanem a helyi szervezetek kasszájába kerül. A párt pedig jobbára adományokból tartja fenn magát - mondta Vona. (Lapunk úgy értesült, a pártkassza feltöltéséről jelentős részben az Egyesült Államokban élő magyarok is gondoskodnak.) Vona azt is megjegyezte: "az utóbbi években megtanultunk kőből levest főzni", mert a MIÉP-pel 2006-ra kötött választási szövetségtől, a Harmadik úttól "egy fillért nem kaptunk." Hozzátette azonban, hogy jelenleg tárgyalnak a megoldásról. Nem érti azonban Vona szándékát Papolczy Gizella, a MIÉP és egyúttal a Harmadik Út egyik alapítója. Lapunknak azt mondta: a Harmadik Út önálló párt, sem a Jobbiknak sem a MIÉP-nek nem fizet semmit közvetlenül, ez törvénysértő lenne. Önállóan gazdálkodik, pártalapítványokat azonban támogat.
Nem is kevés pénzzel, hiszen a Harmadik Úttal a 2006-os parlamenti választáson elért - az előírt 1 százaléknál jobb - 2,2 százalékos eredmény után járó éves központi költségvetési támogatás 39 millió forint. Az összeg azonban a választási szövetséghez érkezik. Úgy tudjuk, annak alapításakor igyekeztek túlbiztosítani magukat a felek - ez is lett a vesztük. Az alapszabály szerint a döntéseket 4/5-ös többséghez kötötték, aláírási joga pedig csak a két társelnöknek, Csurka István MIÉP elnöknek és az azóta a Jobbikból kilépett Kovács Dávidnak együttesen volt. A 40 millió elosztásában rögtön a választások után vita is támadt a felek közt.
Előzetes megállapodásuk úgy szólt, fele-fele arányban osztoznak. Csakhogy a választási jelöltek 70 százaléka "a MIÉP kebeléből került ki" - vélte Csurka, aki ilyen arányban változtatott volna a pénz elosztásán is. Erről Kovács persze hallani sem akart. Bonyolítja a helyzetet, hogy az idén júniusban a Fővárosi Bíróság - első fokon - kimondta: jogellenes, így semmis Csurka és Kovács legutóbbi - fél évre szóló - újraválasztása a Harmadik Út társelnöki posztjaira. Jogerős döntés október elején várható. Ha ott is ezt erősítik meg, az addigi pénzfelvételek, utalások jogellenesnek is minősülhetnek.
A nehezen követkető anyagi ügyeknek ezzel nincs vége. Nem tudni, pontosan hány költséges rendezvény kötődik közvetlenül a Jobbikhoz. Nevük összefonódik az általuk alapított Magyar Gárda Egyesület rendezvényeivel, s nehezen követhető, hogy ki-mikor-hol tartott éppen valamilyen rendezvényt. És akkor a "fekete sereg" gárdáról még nem is szóltunk. Ők szintén tartanak megmozdulásokat. Elméletileg az ő rendezvényeik költségét sem a párt állja. Az eseményeket kénytelenek a tagok saját zsebből, maguknak fizetni, hiszen a "seregnek", mozgalomként nem lehet saját vagyona.
Nem lenne könnyű helyzetben a Jobbik, ha gazdálkodását átláthatóan, elszámolhatóan igyekezne bemutatni. A jelek szerint azonban a látszatra sem igazán törekszik Vona. Június végén elnökké újraválasztása után egy jobboldali portálnak adott interjújában arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy egyes külföldi lapok „Magyarország új führerének nevezik”, azt válaszolta: amit erről gondol, a bíróságon lesz lehetősége kifejteni, ugyanis perelni fogja az idézett lapokat. Hiszen – mint mondta – "jól jön majd a nemzetközi tőkétől büntetésként kisajtolt pénz a Jobbik kampányához vagy a Gárda működéséhez". Ez még a gárda-perekhez is érdekes adalék lehet.

Népszava Online

Mennyi? 7-10!

 

A radikális jobboldal, főként a Jobbik gyors előretöréséről gyakran van szó a párt saját honlapján. Reményeik alátámasztására idézik a Forsense-Századvég májusi kutatását, miszerint a Jobbik a maga 7 százalékával a negyedik legszimpatikusabb párt.

A tendencia valószínű folytatódása esetén a Jobbik hazánk harmadik politikai erejévé nőheti ki magát – írja magáról a párt. Ez az eredmény azonban némileg csalóka. A felmérés szerint ugyanis: „A válaszadások során pedig több pártról is lehetett nyilatkozni, így az, hogy valaki szimpatizál egy párttal, még nem jelentette azt, hogy egy másik elveivel ne lehetnének pozitív elgondolásai.” Ennek alapján pedig nem lehet kijelenteni, hogy ez a 7 százalék mind a Jobbikra szavaz egy választáson. Még nagyobb örömmel tette közzé honlapján a párt augusztusban azt a hírt, miszerint egy nem publikált, „eltitkolt” Szonda Ipsos-kutatás 9-10 százalékos támogatottságúnak mérte őket. Ugyancsak kissé más megvilágításba helyezi mindezt, hogy idézik a közvélemény-kutató intézet vezető kutatójának a 168 Órában megjelent nyilatkozatát is. Závecz Tibor szerint ugyan adataik alapján valóban 9-10 szálék körül mozog az „extraradikális” nézeteket vallók száma, ami hét-nyolcszázezer embert jelent, de egy szóval sem mondja, hogy e csoport tagjai mind Jobbik-szavazók.

Népszava