A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az első helyet ajánlja fel saját listáján Tőkés Lászlónak a júniusi európai parlamenti választásokra - mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla, a szövetség elnöke.
Tőkés László református püspök, aki jelenleg is európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökeként találkozott Markó Bélával. A tanácskozáson a két szervezet más vezetői is részt vettek. Markó Béla a találkozó után a sajtó képviselőinek elmondta: a Tőkés által kezdeményezett megbeszélés folytatása annak a párbeszédnek, amelyet még a novemberi parlamenti választások előtt kezdtek meg, de aztán a párbeszéd nem abbamaradt.Ezúttal is a két szervezet közötti együttműködés formáiról beszéltek, annak érdekében, hogy minél teljesebb legyen a romániai magyarság egysége - tette hozzá Markó. Az RMDSZ javasolta: alakítsák ki az RMDSZ és az EMNT együttműködésének szervezeti kereteit, bevonva más szervezeteket is, és hozzák létre azt az erdélyi magyar politikai egyeztető fórumot, amelynek alapelveit már kidolgozták. Markó további konzultációkat szorgalmazott. A másik javaslat értelmében a júniusban esedékes európai parlamenti választásokra az RMDSZ a saját égisze alatt összeállítandó választási lista első helyét ajánlja fel Tőkés Lászlónak. Markó szerint ez a magyar összefogást tükrözné, noha formailag és jogilag is az RMDSZ listájáról lenne szó. Tőkés emlékeztetett arra, hogy az év elején javasolta: próbáljanak változtatni a jelenlegi helyzeten, legyen komoly összefogás az erdélyi magyarságon belül. Ezért örömének adott hangot a mostani találkozóval kapcsolatban. Közölte: a megbeszélésen az EMNT az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) azonnali megalakítását sürgette, emlékeztetve arra, hogy az erről szóló megegyezés dokumentumát már több mint egy éve kidolgozták. A püspök leszögezte, hogy az általa előterjesztett javaslat szerint a "nemzeti összefogás" listáját kellene létrehozni, amely pártok feletti státust élvezne. A lista legfeljebb jogi értelemben kötődne az RMDSZ-hez, de megnevezésében tartalmaznia kellene a "nemzeti" vagy a "magyar összefogás" meghatározást - mondta Tőkés, aki szerint tárgyalópartnerei ettől elzárkóztak, kizárólag a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkodnak. "Megtisztelő számomra az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni elveimet" - fogalmazott a püspök. "Márpedig Brüsszelből nézve nincs esélyünk hatékonyan képviselni az autonómiát, ha nem fogunk össze" - fűzte hozzá. Szerinte a pártlistáról, illetve a nemzeti összefogás listájáról szóló elképzelés ütközik, még ha nem is áll szöges ellentétben egymással. A felek megegyeztek abban, hogy még az RMDSZ "miniparlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) február 14-i ülése előtt, február 12-én ismét közös asztalhoz ülnek, hogy tisztázzák, sikerül-e nyélbe ütni az egyezséget.
Forrás:impulzus.ro
Petőfi szobrot avatnak március 15-én Kijevben
A magyar költő emlékművét a tervek szerint közösen avatja fel Kijev első embere és Budapest főpolgármestere. Petőfi Sándornak állítanak szobrot az ukrán fővárosban március 15-én. A már elkészült szobrot február végén szállítják Kijevbe Ukrajna budapesti nagykövetének a közreműködésével
A Vorovszkij utcában felállítandó emlékmű talapzatával és környezetének kialakításával a kijeviek a tervek szerint március 5-ig készülnek el, ennek munkálataira százezer hrivnyát (mintegy 2,8 millió forintot) fordítanak az ukrán főváros költségvetéséből.
Petőfi Sándor kijevi szobrának a felállításáról 2007. december 3-án állapodott meg Demszky Gábor budapesti főpolgármester és Leonyid Csernoveckij, az ukrán főváros polgármestere. A magyar fél akkor vállalta, hogy pályázatot ír ki a költő emlékművének megalkotására, és finanszírozza a szobor elkészítését is.
A szoboravatás dátumát a két főváros küldöttségeinek hét eleji kijevi találkozóján tűzték ki. A kijevi városvezetés Petőfi szobrának a felállítását méltó válasznak szánja Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő budapesti emlékművének 2007. július 11-i felavatására.
Forrás:index.hu
A Vorovszkij utcában felállítandó emlékmű talapzatával és környezetének kialakításával a kijeviek a tervek szerint március 5-ig készülnek el, ennek munkálataira százezer hrivnyát (mintegy 2,8 millió forintot) fordítanak az ukrán főváros költségvetéséből.
Petőfi Sándor kijevi szobrának a felállításáról 2007. december 3-án állapodott meg Demszky Gábor budapesti főpolgármester és Leonyid Csernoveckij, az ukrán főváros polgármestere. A magyar fél akkor vállalta, hogy pályázatot ír ki a költő emlékművének megalkotására, és finanszírozza a szobor elkészítését is.
A szoboravatás dátumát a két főváros küldöttségeinek hét eleji kijevi találkozóján tűzték ki. A kijevi városvezetés Petőfi szobrának a felállítását méltó válasznak szánja Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő budapesti emlékművének 2007. július 11-i felavatására.
Forrás:index.hu
Hogy lehet az MSZP még mindig 30%-on
Tegnap voltam levágatni a hajamat a 6. kerületben. Beszélgettem a fodrásszal s megtapasztaltam, hogy átlagos, normális emberek egy része – a közvélemény kutatások, de a ferencvárosi választás alapján is - még mindig Ferencet elfogadható politikusnak tekintik, ahogyan az MSZP-t is. Persze az MSZP szavazók egy része teljesen érthetően cselekszik ezek a múlt rendszer jó elvtársai, akik most állami hivatalokban fontos pozíciókat töltenek be, vagy a privatizáció eredményeként gazdagodtak meg, vagy azok akik most élvezik több százezres nyugdíjaikat. De létezik a szavazótáboruknak egy teljesen hétköznapi része is, fodrászok, hentesek, gyármunkások, tanárok, fiatal sikeres menedzserek. Mi motiválja őket, miért ilyen elkötelezettek?
Itt nyilván sok-sok szempontot figyelembe lehetne venni: családi szocializáció, városi vagy vidéki az illető, milyen korú, stb., de jelen esetben inkább koncentrálnék erre az egy bizonyos fodrászra.
Azok az üzenetek, melyek áradnak a nagy kereskedelmi médiumok hírműsoraiból, vagy az ATV, esetleg a Klub rádió műsoraiból eljutnak széles tömegekhez, s az ott hallottakat elhiszik, s ismételgetik ugyanazokat, így a fodrászunk is.
Lássunk néhány pédát: (6. kerület kapcsán, az ingatlan panamáról) „Én nem hiszem el, hogy ezek ilyeneket csináltak, mert ők ( mármint a helyi vezetők) sokat tesznek a kerületben az idősekért, csomagot is küldenek nekik.”, „Ha el is lopták juttattak a pénzből a kerület lakóinak is”, „Egyébként is mindkét oldal lop” .
Más témában „Az nem demokrácia ha a tüntetők, kukákat borogatnak és autókat gyújtanak fel”, „sokan mondják még nem vagyunk érettek a demokráciára”, stb..
Az utóbbi megjegyzésre mondja Lánczi András a zoom.hu-nak adott interjújában, hogy „Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász írta valahol, hogy egy országnak, egy nemzetnek nem felkészültnek kell lennie a demokráciára, hanem a demokrácia által kell demokratikussá válnia. Szerintem is ócska közhely az, hogy ez a nemzet még nem érett meg erre vagy arra. Ilyesmi csak arra való, hogy eltereljék az ember figyelmét.” . De ők Láncziról nem is hallottak nekik Orosz József , Friderikusz vagy Bolgár úr a mérvadó.
Az idézetekből is kitűnhet, milyen szinten képesek manipulálni az embereket nap mint nap, nyilvánvaló dolgokat elmismásolva.
Ebben a szellemi rezervátumban a Fideszt arogáns szervezet, a Jobbik pedig egyenesen az ördögtől való.
Mostanában megnéztem néhány ATV-s műsort én is, csak, hogy szélesítsem a nézőpontomat.
A látottak után nem lepődtem meg, hogy hogyan él tovább a kommunista idők demokrácia és társadalom értelmezése - piac és nyugatbarátsággal kiegészítve - a fejekben.
De mégsem ez a döntő ha arra vagyunk kíváncsiak miért olyan elkötelezet az említett csoport még mindig, hiszen ezeket a forrásokat el lehet utasítani, vagy akár ahogyan sokan tesszük, szembehelyezkedni velük.
A legfontosabb okként a hazugságot látom, Gyurcsány és egyébként az elmúlt húsz év rendszerének hazugságát. Ha elfogadnák azt amit az országban a szemükkel látnak napjainkban, lelepleződnének saját maguk előtt, s összeomlana a tisztes közép osztálybeli család képzete végérvényesen hiszen Feri hazugsága az övéké is.
Ez a helyzet a gyakorta idézet A tanú sorait juttatja eszembe „kicsit sárga, kicsit savanyú de a mienk”. A kérdés az, hogy 5-10 milliós svájci frank alapú lakáshitel törlesztő részlettel amely folyamatosan növekszik mikor jön el a pont, hogy azt mondja, hogy ez citrom. Meddig mondogatják még egymásnak a házastársak, hogy „látod Bánó András is ezt mondja: minden rendben van csak egy kis kilengés a válság nem lesz súlyos, hamarosan visszatér minden a rendes kerékvágásba”.
Közel a hajnal, előbb utóbb mindenkinek fel kell ébrednie.
Itt nyilván sok-sok szempontot figyelembe lehetne venni: családi szocializáció, városi vagy vidéki az illető, milyen korú, stb., de jelen esetben inkább koncentrálnék erre az egy bizonyos fodrászra.
Azok az üzenetek, melyek áradnak a nagy kereskedelmi médiumok hírműsoraiból, vagy az ATV, esetleg a Klub rádió műsoraiból eljutnak széles tömegekhez, s az ott hallottakat elhiszik, s ismételgetik ugyanazokat, így a fodrászunk is.
Lássunk néhány pédát: (6. kerület kapcsán, az ingatlan panamáról) „Én nem hiszem el, hogy ezek ilyeneket csináltak, mert ők ( mármint a helyi vezetők) sokat tesznek a kerületben az idősekért, csomagot is küldenek nekik.”, „Ha el is lopták juttattak a pénzből a kerület lakóinak is”, „Egyébként is mindkét oldal lop” .
Más témában „Az nem demokrácia ha a tüntetők, kukákat borogatnak és autókat gyújtanak fel”, „sokan mondják még nem vagyunk érettek a demokráciára”, stb..
Az utóbbi megjegyzésre mondja Lánczi András a zoom.hu-nak adott interjújában, hogy „Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász írta valahol, hogy egy országnak, egy nemzetnek nem felkészültnek kell lennie a demokráciára, hanem a demokrácia által kell demokratikussá válnia. Szerintem is ócska közhely az, hogy ez a nemzet még nem érett meg erre vagy arra. Ilyesmi csak arra való, hogy eltereljék az ember figyelmét.” . De ők Láncziról nem is hallottak nekik Orosz József , Friderikusz vagy Bolgár úr a mérvadó.
Az idézetekből is kitűnhet, milyen szinten képesek manipulálni az embereket nap mint nap, nyilvánvaló dolgokat elmismásolva.
Ebben a szellemi rezervátumban a Fideszt arogáns szervezet, a Jobbik pedig egyenesen az ördögtől való.
Mostanában megnéztem néhány ATV-s műsort én is, csak, hogy szélesítsem a nézőpontomat.
A látottak után nem lepődtem meg, hogy hogyan él tovább a kommunista idők demokrácia és társadalom értelmezése - piac és nyugatbarátsággal kiegészítve - a fejekben.
De mégsem ez a döntő ha arra vagyunk kíváncsiak miért olyan elkötelezet az említett csoport még mindig, hiszen ezeket a forrásokat el lehet utasítani, vagy akár ahogyan sokan tesszük, szembehelyezkedni velük.
A legfontosabb okként a hazugságot látom, Gyurcsány és egyébként az elmúlt húsz év rendszerének hazugságát. Ha elfogadnák azt amit az országban a szemükkel látnak napjainkban, lelepleződnének saját maguk előtt, s összeomlana a tisztes közép osztálybeli család képzete végérvényesen hiszen Feri hazugsága az övéké is.
Ez a helyzet a gyakorta idézet A tanú sorait juttatja eszembe „kicsit sárga, kicsit savanyú de a mienk”. A kérdés az, hogy 5-10 milliós svájci frank alapú lakáshitel törlesztő részlettel amely folyamatosan növekszik mikor jön el a pont, hogy azt mondja, hogy ez citrom. Meddig mondogatják még egymásnak a házastársak, hogy „látod Bánó András is ezt mondja: minden rendben van csak egy kis kilengés a válság nem lesz súlyos, hamarosan visszatér minden a rendes kerékvágásba”.
Közel a hajnal, előbb utóbb mindenkinek fel kell ébrednie.
Jobbik: áttörés előtt?
"A szerző politológus, a Vision Consulting elemzője
Annyit szögezhetünk le: nem volna meglepő, ha a Jobbik népszerűsége tartósan, bár nem öles léptekkel növekedne. A párt sokat tett ezért az elmúlt másfél évben. Nem csupán a kormány ellenzékeként jelenik meg, hanem az egész fennálló pártrendszert opponálja, ez a mai Magyarországon kedvező startpozíció a politikai siker felé. A Jobbik nem hágja át az alkotmányos normákat - igaz, a Magyar Gárda léte és "műfaja" bírósági eljárás tárgya -, viszont tudatosan felmond bizonyos politikai normákat, "megállapodásokat", például azt, hogy az előítéletek ellen küzdeni kell, de legalábbis illik ezt mondani." NÉPSZABADSÁG.ONLINE
Morvai: Meg kell tagadnunk az IMF és egyéb népnyúzó hitelek visszafizetését!
Kedves Magunkfajták!
Nagyon fontos, hogy egyre világosabb legyen a Magunkfajták számára, miben is más ez a bizonyos "nemzeti radikális" oldal, vagy "nemzeti ellenállás", mint az eddigi politikai elit. Az mára sajnos egyre világosabb, hogy a Jobbikot illetve a Jobbikhoz közel álló személyeket (szerény személyemet is ideértve) a nemzeti elkötelezettségű televízió, rádiócsatornák és újságok is -finoman szólva - háttérbe szorítják. Azt a bizonyára téves képzetet keltik, hogy nekik is alapvetően a "status quo", azaz a rendszerváltás óta megszokott erőviszonyok változatlanul hagyása az alapvető érdekük, s tartanak egy Harmadik Erő hatalomba jutásától.
Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy kialakítsuk a magunk egyre erőteljesebb "alternatív nyilvánosságát", adjuk tovább egymás között a jelentős nemzeti radikális írásokat, gondolatokat, alkossunk és használjunk a nemzeti ellenálláshoz tartozó hírportálokat, írjunk kör emaileket, kinyomtatott anyagokat juttassunk el bizonytalankodó barátainkhoz. A júniusi európa parlamenti választásokon csak úgy érhetünk el sikert, ha elszántan és szorgalmasan dolgozunk a hírek, információk minél szélesebb körben történő terjesztésén. Szerethetjük a Hír TV-t, az Echo TV-t, de ha rajtuk múlik a nemzeti radikális oldal, illetve a Jobbik sosem lehet meghatározó erő. Így aztán nekünk kell átvenni a kezdeményezést. Annyiban könnyű a helyzetünk, hogy az igazság a mi oldalunkon van, s az igazságot mindig könnyebb hitelesen eljuttatni az emberekhez, mint az olyan információt, ami nem egyezik az ő tapasztalataikkal.
Szeretettel gondolok a Kedves Magunkfajta Olvasókra!
Nyílt levél az IMF (Nemzetközi Valuta Alap), a Világbank és az Európai Központi Bank vezetőinek
Tisztelt Címzettek!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni önöket arról, hogy az országunkra rákényszerített, Magyarországot egy elszegényedett, nyomorult gyarmat sorsára juttató és e sorban tartó kölcsöneiket nem fogjuk visszafizetni. Hazaszerető, országunk függetlensége és jóléte iránt elkötelezett politikai erőket és civil mozgalmakat juttatunk hatalomra, amelyek megtagadják az „adósság-visszafizetést”, s előnyben részesítik a magyar emberek és a Magyar Haza iránti hűséget az önök szervezeteihez való elvtelen, szolgai hűséggel szemben. Elérjük, hogy olyanok irányítsák az országot, akik egyszer s mindenkorra megszüntetik az adósságspirált, felszámolják a globális elit érdekeinek való kiszolgáltatottságunkat, s független, virágzó országgá teszik Magyarországot, a magyar-szívű emberek összefogásával. A mi Hazánk ugyanis kiváló adottságokkal rendelkező ország, amelynek nem felemeléséhez és felvirágoztatásához, hanem megnyomorításához és tönkretételéhez kell különleges tehetség és elhivatottság. Hazánk tönkretételében jelentős szerepet vállaltak az önök szervezetei, az IMF, a Világbank, az EU és társaik, s azok a tanácsok, amelyek egy végtelenül igazságtalan, velejéig romlott globális pénzügyi és gazdasági rendszert szolgáltak, amely rendszer mára összeomlott, sok millió kisembert maga alá temetve világszerte. Nem önöknek lehetnek követeléseik a magyar néppel szemben, hanem fordítva: a magyar nép követelhet komoly kártérítést azért, hogy az önök tanácsai, s az ezekhez rendelt kölcsönök miatti teljes kiszolgáltatottság anyagi és lelki nyomorba döntötte Hazánkat. Akik felvették az önök szervezeteitől a hatalmas hiteleket, - ha jónak látják - vállaljanak felelősséget országromboló döntéseikért és fizessék ők vissza a beláthatatlan nagyságú összegeket a nemzeti vagyonból aljas módon leprivatizált, ellopott magánvagyonukból. (Őket kellene egyébként megmotozniuk a magyar rendőröknek, nem pedig a Magyar Gárdistákat, ahogyan az szégyenszemre ma is történt. Ha megmotozni való bűnözőkre kíváncsiak, ne a Magyar Gárda, hanem a Parlament és a bankok környékén keresgéljenek….) Elég volt abból, hogy mindig, minden rossz döntésért a kisemberek, a nadrágszíjhúzogatásra ítélt állami alkalmazottak, a bűnözőkként kezelt kisvállalkozók vagy a tönkretett gazdák vállaljanak felelősséget. Most következzenek azok, akik a rossz döntéseket hozták: a politikusok, a gazdasági csúcsvezetők, bankárok s nem utolsósorban az önök úgynevezett „szakértői”, akik megdöbbenésünkre úgy hirdetik továbbra is elképzeléseiket, mintha nem az ő rendszerük és szaktanácsaik tették volna tönkre Magyarországot s szinte az egész világot. Eddig „csak” az úgynevezett harmadik világ szenvedett, nyomorgott és éhezett az önök receptjeinek követése miatt. Most már a „fejlettnek” nevezett nyugati világ kisembereit is elérte a népnyúzó, neokonzervatív rendszer fojtogató karja. Így aztán történelmi fordulóponthoz érkeztünk. A világ igazságot fog követelni, s a kizárólag pénz és profitközpontú döntéshozatalt ember-központú, a kisemberek tömegeinek érdekeit szolgáló döntéshozatal fogja felváltani. Magyarországnak élen kell járnia a változás követelésében. Az igazságkeresés felváltja az elvtelen dörgölőzést, s az igazságkeresés, igazságosság követelés lesz mostantól itthon és a nagyvilágban az egyik legszebb, legértékesebb Hungaricum. Az igazságos világért folytatott harcunk része, hogy a magyar ügyészség előtt büntetőeljárás kezdődik az emberiség elleni bűncselekményeket elkövetett izraeli politikusok és katonák ellen, s e harc része lesz az is, hogy az IMF és egyéb gyarmatosító célú kölcsönök visszafizetését megtagadjuk. A hitelek önök által is tudottan nem hasznot, hanem kárt okoztak az országnak, ezért komolyan fontolóra vesszük, hogy az önök szervezeteitől éppúgy kártérítést követelünk, mint saját bűnöző vezetőinktől, akikkel önök üzletelni kívántak a mi kárunkra.
Amint azt az Európai Unió, az IMF, a Világbank és minden más nemzetközi szervezet pontosan tudja, Magyarország jelenlegi kormánya saját bevallása szerint is csalással, hazugsággal jutott hatalomra, élén a látványosan hibbant elméjű miniszterelnökkel, a táncoslábú Gyurcsány Ferenccel. Hogyan gazdálkodnak önök a bankjaikra, szervezeteikre bízott pénzzel, ha ilyen alakokkal üzletelnek? Önök pontosan tudták és tudják, hogy egy ilyen kormánynak nincsen felhatalmazása, legitimitása arra, hogy egy ország, egy nép nevében hatalmas kölcsönöket vegyen fel. Önök mégis úgy döntöttek, hogy a csalókat, hazudozókat üzleti partnernek tekintik. Akkor vállalják is ennek a döntésnek a következményeit.
Pontosan tudják és tudták, hogy 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került zavarodott elméjű miniszterelnökünk, Gyurcsány Ferenc beszéde, amelyben minősíthetetlen, alpári modorban beszél Magyarországról s beismeri, hogy bűntársaival együtt súlyos bűncselekményeket követett el a magyar nép sérelmére. Az emberek országszerte tüntetéseket, demonstrációkat szerveztek a bűnelkövető kormány lemondását követelve. A diktátorok válaszképpen brutális rendőrterrort vezettek be, többszáz embernek okoztak súlyos, sok esetben maradandó sérüléseket, ártatlan emberek tömegét vetették börtönbe, azóta nagyrészben megszüntetett koncepciós büntetőeljárások százait indították meg. Azóta is folyamatosan vezetnek be olyan jogszabályokat és hatósági gyakorlatot, amely egyre inkább lehetetlenné teszi a polgári és politikai szabadságjogok, így a véleménynyilvánítási szabadság vagy a gyülekezési jog gyakorlását. Jogaink sárbatiprásával, az emberek megfélemlítésével hatnak oda, hogy ne az országunk emberi méltósággal és emberi jogokkal rendelkező állampolgárainak érezzük magunkat, hanem egy szűk hatalmi elitet kiszolgáló eszközöknek, tárgyaknak. Sem az Európai Unió, sem a Világbank, sem az IMF, sem pedig más nemzetközi szervezet nem tett kísérletet arra, hogy a kirívó súlyú és tömeges emberi jogi jogsértéseket megfékezze, a magyar kormányt figyelmeztesse, a demokratikus jogállamot nemzetközi összefogással megmentse. Ezzel ellentétben nyilvánvalóan pontosan azt a helyzetet használták ki a világot uraló elit céljaira, hogy a demokrácia Magyarországon megszűnt, az embereknek, a civil társadalomnak nincs beleszólása a szűk hatalmi elit döntéseibe, a parlamenti ellenzék alkalmatlan a nép érdekeinek hatékony képviseletére, egyebek mellett az Önök szervezeteivel fennálló udvarias, együttműködő viszonyuk miatt. E válsághelyzetünk kihasználásával kényszerítették ránk az újabb és újabb kölcsönöket, amelyek nem Magyarország felvirágzását, hanem teljes nyomorba, szolgasorba döntését idézik elő. Magyarország érdekét durván sérti a globális világgazdasági és pénzügyi rendszert szolgáló újabb és újabb kölcsönök felvétele. Ezzel szemben hazánk érdeke az lenne, hogy saját kiváló természeti forrásainkra támaszkodva, kivételes minőségű termőföldünket, vízkincsünket, gyönyörű tájainkat s szorgalmunkat kihasználva saját lábunkra álljunk. Ehhez azonban az kellene, hogy az Önök szervezetei végre levegyék a kezüket a MI Hazánkról, s hagyjanak bennünket lélegzetet venni, újraéledni és adottságainknak megfelelően méltóságban és jólétben élni. Elegünk van az önök globális világgazdasági-pénzügyi rendszeréből! Ez a rendszer mostanra világosan megbukott. Magyarország és magyar kisemberek nem hajlandóak az Önök bukott rendszere, s a rendszerük haszonélvezőivé vált milliárdos bankárok, gazdasági vezetők által okozott kárt megfizetni.
Magyarország a mi Hazánk. Mi itt vagyunk itthon és mi itt itthon vagyunk. Mostantól nem önök lesznek az urak és parancsolók a Mi Hazánkban, hanem mi, magyarok. Olyan erőket alkotunk és támogatunk, amelyek nyíltan, kertelés és elvtelen dörgölőzés nélkül az egész világnak kihírdetik: Magyarország a Magyaroké. Ilyen szellemiséget, ilyen értékrendet és ilyen politikai, gazdasági vezetőket akarunk. Mert nekünk, magyaroknak csak ez az egy Hazánk van. Magyarország.
Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten segítse e levél címzettjeit a megtérésben és a pénz, a profit helyett az igazságosság és az emberi méltóság felé fordulásban. Isten áldja az itt jelenlévő, az elzálogosított Szent Korona védelmében összegyűlt Magunkfajtákat.
Morvai Krisztina
Budapest, 2009. január 30.
(barikád)
A Szentszék oldala a YouTube-on
Örömmel tudatom , hogy a Vatikáni Televíziós Központ (CTV) illetve a Vatikáni Rádió összefogásának köszönhetően született meg a YouTube videomegosztó portálon az oldal.
A Szentatya képe , hangja és tanítása látható , hírvideók formájában. Most még csak négy nyelven érhető el: angolul , olaszul , spanyolul és németül. Január 30-án volt egy hete, hogy megindult a honlap, de már több mint 750 ezren keresték föl.
Szeretettel ajánlom mindenkinek: www.youtube.com/vatican
XVI. Benedek pápa arra biztatja a katolikus fiatalokat:
„Lelkesen hirdessétek kortársaitoknak az evangéliumot! Az emberi szív olyan világra vágyik, ahol a szeretet megmarad, ahol az emberek megosztják egymással, amijük van, ahol az egységet építik, ahol a szabadság az igazságban nyer értelmet, s ahol az emberek magukra találnak egymás tiszteletében és a közösségben."
Morvai Krisztina rovata BARIKAD.HU
Kedves Olvasók, Kedves "Magunkfajták"!
Ez utóbbi mindannyiunknak, minden Magunkfajtának nagyon rossz hír. A Jó Hír viszont: hogy nem hagyjuk. Hogy ellenállunk. És győzni fogunk, mert az igazság a mi oldalunkon áll. A rovat mottója Szent Pál Galatáknak írt leveléből a következő tanács: "Legyetek tehát állhatatosak és ne vegyétek magatokra ismét a szolgaság igáját!" (Galata levél 5.1.)
Isten hozta Önöket ebben az új rovatban.
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Harmadik erő
A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjelöltje, Szegedi Csanádra a ferencvárosi választások második fordulójában 702 szavazó szavazott a legfrissebb választási bizottsági eredmények fényében. Tehát nem igaz az a balliberális vád, hogy a Jobbik nem erősített rá a második fordulóra, az eddig közölt eredmény ugyanis csonka volt, mivel a Jobbik számára egyik legerősebb szavazókör szavazatait csak mára számolták 
össze, az oda mostanra beérkezett külföldön leadott szavazatok miatt. A Jobbik százalékos eredménye ezzel 7,67 százalékra javult, az eddig mondott 7,61 százalék helyett.
(jobbik.hu)
A kölföldi szavazatok eredményének ismeretében, elmondhatjuk, a külföldön szavazott magyarok 50%-a Jobbikot támogatja. (szerk)
Petíció Kisteleki Istvánnak, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének
P E T Í C I Ó
Kisteleki István a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke
részére
Tisztelt Elnök úr!
Sokan és sokszor mondják, hogy a sport nem lehet a politika eszköze, de a világban gyakran történnek olyan események, amelyekről a sportnak is tudomást kell vennie, és nem maradhat ki belőle. Gondoljunk csak a Dél-Afrikát évekig sújtó sport-bojkottra.
Napjainkban, amikor Gázában ENSZ alkalmazottak, civilek és gyerekek százai halnak meg izraeli fegyverektől, több ezren sebesülnek meg súlyosan vagy válnak földönfutóvá, amikor az egész területen humanitárius katasztrófa fenyeget, a lakosság legalapvetőbb emberi jogait sárba tapossák, és az emberek egy hatalmas gettóba zárva kénytelenek élni, akkor a világnak kötelessége felemelnie a hangját a palesztin nép védelmében, és ebből a sport sem maradhat ki.
Európa nagyvárosaiban folyamatosan tüntetések zajlanak, ahol emberek tízezrei tiltakoznak. A nemzetközi szervezetek és tisztségviselők Javier Solanától, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjétől, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsán át, Ban Ki Mun ENSZ főtitkárig elítélik a gázai eseményeket.
Ebben a helyzetben a Jobbik Magyarországért Mozgalom értetlenül áll azelőtt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében Izrael - Magyarország barátságos mérkőzés lesz 2009. február 11-én. Ez nyílt politikai megnyilatkozás az MLSZ részéről a gázai konfliktussal kapcsolatban, és mivel az MLSZ Magyarország egyik köztestülete, így Magyarország részéről is. A magyar válogatott egy adott mérkőzésen egész Magyarországot képviseli. A mérkőzés azt szimbolizálhatja, hogy az MLSZ és rajta keresztül Magyarország egyetért Izrael gázai agressziójával, és hogy hazánkat nem érdeklik a halálos áldozatok, a gyerekek holttestei, az ENSZ-t ért támadások, mi barátságos meccset játszunk egy háborús bűnökkel vádolható állammal.
Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben a mérkőzés biztonsági szempontból is komoly kockázatot jelenthet, hiszen az MLSZ egy potenciális háborús övezetbe viszi Magyarország legjobb labdarúgóit. A Jobbik Magyarországért Mozgalom felszólítja a Magyar Labdarúgó Szövetséget, hogy ne tegye ki veszélynek a magyar labdarúgó válogatottat és rajta keresztül Magyarországot.
Követeljük, hogy a mérkőzést azonnal mondja le, és az adott időpontra más országgal kössön le egy barátságos mérkőzést, amely nem politikai célokat, hanem ténylegesen a válogatott felkészülését szolgálja.
Szilágyi György,
a Jobbik Sportkabinetének vezetője
4%-on a mérhetetlen JOBBIK
Rossz a közhangulat, a válság megoldásának eddigi lépései a Szonda Ipsos felmérése szerint nem győzte meg a közvéleményt. Januárban nőtt a távolság a Fidesz és az MSZP között. A közvélemény-kutatás eredményét a Népszabadság tette közzé.
A január 16. és 23. között 1500 ember megkérdezésével végzett kutatás szerint a Fidesz a választó korúak 32 százalékát, az MSZP 17 százalékát tudhatja maga mögött. Ez az első alkalom, hogy a Jobbik támogatottsága a Szonda Ipsos mérésében meghaladja az SZDSZ-ét és az MDF-ét.
Ha most vasárnap lennének a választások, a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók 61 százaléka a Fideszre, 28 százaléka az MSZP-re szavazna - decemberben a kutatási adatok alapján az arány 57-32 volt. Az SZDSZ és az MDF a kerekített számok szerint 2 százalékon, a KDNP 1 százalékon áll, a Jobbik támogatottsága 4 százalékra nőtt.
Az összegzésben kitérnek arra: rossz a közhangulat, a magyar társadalom depressziós állapotban van, az emberek 89 százaléka úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A politikai vezetőkkel szembeni súlyos bizalmatlanságot jellemzi, hogy a megkérdezettek 44 százaléka szerint a pártokat továbbra is a mostanihoz hasonló konfliktusok mozgatják a válság terheinek enyhítése helyett. További 44 százalék úgy érzi, hogy a helyzet tovább romlik majd, a politikai ellentétek erősödnek. Összességében a felnőtt népesség kilenctizede úgy véli, a politikai elit nem a valóságos problémákra koncentrál, hanem egymás legyőzésére.
(hvg.hu, www.jobbik.hu)
Parlamenti párttá válhat a Jobbik?
A Jobbik támogatottsága eléri a 4 százalékot, meghaladva az SZDSZ-ét és az MDF-ét is. ATV.HU
Beindul a Jobbik?
Gombamód szaporodik a Jobbik!
Hetente nyolc-tíz új helyi szervezetet alapít a Jobbik országszerte - közölte szerdán Tóth Péter, a párt Csongrád megyei elnöke.Az elnök szerint egyre inkább erősödik az emberek érdeklődése a párt iránt: ezt mutatja, hogy a Jobbik Csongrád megye szinte valamennyi nagyobb és több kisebb településén is jelen van, a városok közül pedig csupán Mórahalmon és Kisteleken nincs helyi szervezete.
A Jobbiknál hivatalos helyi szervezetet csak a pártigazgató alapíthat - mondta el Tóth Péter, majd bemutatta a párt új önkormányzati képviselőjét, Kurusa Tibort, a maroslelei képviselő-testület tagját, aki 2006-ban ugyan függetlenként szerzett mandátumot, de a közelmúltban a Jobbik helyi elnöke lett.
hirextra.hu, hirszerzö.hu, metropol.hu, klubradio.hu, ma.hu (MTI)
parlamenti adok-kapok
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitotta a rendkívüli parlamenti ülést. Ezek után elcsukló hangon kérte a képviselőket, hogy néma felállással emlékezzenek meg Tasnádi Péterről, Pécs volt polgármesteréről.
Navracsics Tibor első felszólalóként ismét mellébeszélt a konkrét javaslat tételek helyett, s újra tanújelét adta annak, hogy a hatalmat kívánja csak megszerezni, új választásokkal. Ennek érdekében szavzást kért, hogy az országgyűlés feloszlatása kerüljön napirendre, ám a megfontolt politikusaink ezt elvetették.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági válság hatására rengeteg munkahely szűnt meg, csökken az országok gazdasági termelése, és az export is. Kitért továbbá arra, hogy a valuták erősen veszítettek értékükből.
Szólt arról, hogy bár az Európai Unió - meglehetőst optimistán - már az év végére növekedést vár, a Világbank mindezt csak jövőre reméli, mindazonáltal a miniszterelnök bizakodó.
Kitért rá, hogy bár a gázkrízist képesek voltunk kivédeni előrelátó magatartásunkkal és beruházásainkkal, ez a gazdasági válság esetében nem mondható el. Nem tudjuk megállítani a recessziót az ország határainál. Közrejátszik ebben az is, hogy nem tudjuk külföldön értékesíteni az áruinkat.
A miniszterelnök hozzátette: bár az ország bajainak java részét a külföldi helyzet idézi elő, ám a reformkísérletek megtorpedózása sem segít.
Szóvá tette, hogy olyan politikai belháború dúl az egymást szinte bármilyen eszközzel történő legyőzésére, ami nem megengedhető, hiszen ez az országot végromlásba döntheti. Ilyen csatározásban ugyanis nem fordítják figyelmüket a válság megfékezésére.
Gyurcsány elmondta, hogy a magyar politikai elitnek szembe kell nézni azzal a teljesítménnyel, amelyet az elmúlt tíz évben nyújtott, nem pedig kormányváltásról beszélni. Felszólította a pártokat: abba kell hagyni a politikai háborút és egységesen kiállni az ország érdekében. Csak így lehetséges, hogy Magyarország a válságot végleg a saját javára fordíthassa, s csatlakozhasson Európa erősebb feléhez.
Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy a rövidtávú válságkezelést az ország alapvetően jól csinálta. Sikerült pénzt pumpálni a magyar bankrendszerbe, hogy a likviditás ne sérüljön, s így a pénzintézetek hitelképesek maradjanak a lakosság felé. Mégis felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok által diktált tempó nem elfogadható az országnak.
A miniszterelnök ezek után arról beszélt, hogy védeni kell piacainkat, a gazdaságot, az iskolákat, s olyan beruházásokat kell tennünk, amelyek fenntartják a gazdaság vérkeringését. Így újulhatnak meg iskolák, utak, lakóépületek. Azonban ez még mindig csak rövid távú válságkezelés. A jövőre nézve ennél többet kell tenni.
Hozzátette: olyan változásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a válság végére ne a megtépázott országok között legyünk. Ennek érdekében át kell alakítani a szociális juttatások rendszerét, ugyanis a munkánál fontosabbá vált az ezekhez való hozzáférés. Márpedig ilyesféle szélárnyékba húzódással nem lehet előrelépni.
Foglalkozott azzal is, hogy adót csökkenteni "csak úgy" nem lehetséges, mert ez teljes pénzügyi válságba sodorhatja az országot. Olyan reformokra van szükség, hogy az emberek érezék úgy: érdemes dolgozni. Így egyszerre kell megújítani az adó-, a szociális- és a foglalkoztatási szerkezetet.
Ennek érdekében a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szorgalmazza, amellyel a munkából élők volumene nőhet meg jelentősen. Ezáltal összeségében szufficites lehet az ország gazdasága, ami mintegy ezermilliárdos átrendezést jelent. Ez lehetővé teszi a különadók eltörlését is. Így maga az adórendszer szintén átláthatóbb lesz.
A miniszterelnök javaslata szerint az legyen az alapvető adószerkezeti átalakítás célja, hogy ne a munka adózzon, hanem a vagyon és a fogyasztás.
A szociális rendszer átalakításáról elmondta, hogy különbséget kellene tenni vagyon és jövedelem szerint. A családi pótlékot bruttósítani kívánja. Így az, aki az átlagkeresetből, vagy annál kevesebből él, kaphasson többet, míg aki a fölött, az ne, vagy kevesebbet kapjon, ám cserébe adózhasson kevesebbet.
Gyurcsány elmondta, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerhez nem kíván hozzányúlni.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az országgyűlés szerkezetét és működését szintén át kell alakítani. Ehhez olyan választójogi törvényre van szükség, ami ezt garantálhatja. Így csökkenthető az önkormányzatok és országgyűlés létszáma. Hatékonyabbá kell tenni az önkormányzati működést. El kell számolni továbbá a pártfinanszírozással, amelyet Gyurcsány a legnagyobb hazugságnak tart.
A miniszterelnök után Lendvai Ildikó frakcióvezető szólalt fel. Élesen kritizálta a képviselőket; ahogy ironikusan megjegyezte, végre mindenki bent ül.
Lendvai elmondta, hogy nem lesz új rendszerváltás, kommunizmus, lesz azonban modellváltás, azért, hogy a piaci versenyt megújíthassuk.
Kitért arra is, hogy bár világválság van, nem kellene elhatárolódni ettől, s azt sem kellene hangsúlyozni, hogy a válság csak Magyarországot érinti.
Szólt arról is, hogy a lehető legtöbb munkahelyet meg kell védeni, és bátorítsuk a munkavállalást, hiszen a magyar modell óriási hibája, hogy az emberek alig negyven százaléka dolgozik. Az alacsony munkavállalással azonban együtt jár a magas munkateher. Ezeken kellene változtatni.
Hozzátette azt is, hogy a magyar politikai elitnek ugyancsak meg kell újulnia, hiszen a politikusok is unják egymást, meg az emberek is unják őket. Elmondta, hogy akár helyet is cserélhetnének, hiszen bevett kliséket hangoztatnak csak, s ismerik már egymás beszédeit. Ezek után Lendvai éles fricskát vágott az ellenzék és Navracsics fejéhez.
Bajnai Gordon felszólalásában arról beszélt, hogy keresletélénkítő programot indítunk, amellyel ki lehet védeni a gazdasági válságot. Ennek fényében az építőipar és az informatika kap kiemelt szerepet.
Szűcs Erika hozzátette, hogy megnőtt a munkanélküliek száma, azonban sikerült forrásokat félretenni a munkahelyek megőrzésére.
Molnár Csaba, elmondta, hogy a válság hatását az energetika szektor irányából is lehet tompítani. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az árakat legfeljebb az infláció mértéke szerint növelték, s igyekeznek az energiahordozókkal kapcsolatos stratégiai tározókat tovább fejleszteni.
Molnár hangsúlyozta, hogy Magyarországot Közép-Kelet Európa stratégiai elosztóközpontjává szeretné tenni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű reaktorainak élettartamát sikerült meghosszabbítani.
A miniszter hozzátette, hogy további mintegy 1000 kilométer közutat újítanak fel és még több mint 200 kilométer új autópálya fog épülni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismételt felszólalásában a Nemzeti Csúccsal kapcsolatban elmondta, hogy az Országgyűlésben még annál is komolyabb munkára, stratégiaalkotásra van szükség. Ettől a lehetőségtől, felelősségtől azonban sokan megijednek.
Gyurcsány a napokban távozó Boross Péter ex-miniszterelnök munkásságát és hozzáállását méltatta, egyben sajnálatát fejezte ki, hogy egy ilyen karakteres politikus távozik a Házból.
A miniszterelnök ironikusan megjegyzi, hogy azok a pártok, akik azt szajkózzák, hogy felkészültek a kormányzásra, képtelenek felszólalásaikban az ország érdekében beszélni, mindig csak őt ostorozzák. Gyurcsány szerint félnek attól, hogy kiderül, nincsen semmiféle koncepciójuk az ország jobbításának érdekében.
Gyurcsány elmondta azt is, hogy ha csodáljuk a szlovák modellt, meg kellene tenni a szükséges megszorításokat, hogy azt le tudjuk képezni. Mindezt az ellenzék mégsem képes felvállalni, hiszen a megszorításokat elutasítják, adót persze csökkentenének. Ez felelőtlenség.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy be kell fejezni a politikai háborúskodást és a reformok útjára kell lépni. Úgy kell átalakítani a szociális- és az adórendszereket, hogy jobban megérje dolgozni.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy nem az jelenti a problémát, hogy a képviselők fizetése két-háromszorosa az átlagfizetésnek, hiszen a felelősségük is jóval nagyobb.
Gyurcsány kitért arra is, hogy nem reális az euró bevezetése sem, s elmondta, hogy a Fidesz állítása, miszerint ők már használnák a valutát, hazugság, hiszen ennek ellentmondó törvényeket szavaztak meg az elmúlt években.
A miniszterelnök hozzátette, hogy szükséges a költségvetést átalakítani az új helyzet függvényéb
Gyurcsány Ferenc fél a változástól és az előrehozott választásoktól - ami érthető is, hiszen láthatóan nem szeretik őt az emberek -, de ennek ellenére igenis szembenézésre és változásra lenne végre szükség - hangsúlyozta Navracsics Tibor parlamenti felszólalásában.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: sajnálja, hogy a miniszterelnök a meghívott vendégeket csupán biodíszletnek használja. Ők ugyanis azzal a reménnyel ültek be ide, hogy megtudják, mi az oka a válságnak, és milyen megoldási javaslatokkal áll elő a kormány. Ez azonban nem így történt - fogalmazott Navracsics Tibor -, eddig a semmiért ültek itt.
Gyurcsány Ferenc ugyanis elfelejtett beszámolni több fontos dologról is - mutatott rá a fideszes honatya. Egy szót sem szólt például a gazdasági növekedés kérdéséről. A növekedés ugyanis nem a mostani válság hatására torpant meg Magyarországon, hanem 2004-óta csökken. 2009-re már 3 százalékos csökkenés várható - tudatta a politikus. Ez azért furcsa - mondta -, mert a környező országokat is nagyon súlyosan érintette a válság, mégsem került egyik sem recesszióba, csak mi.
"Miért van az, hogy mióta Ön a miniszterelnök, a magyar gazdaság nem sikeres, annak ellenére, hogy Ön magánvállalkozóként nagyon is sikeres volt? - tette fel a kérdést a képviselő.
Nem volt szó az államadóság kérdéséről sem: Magyarország államadósága a GDP-hez viszonyítva ugyanis folyamatosan nőtt az elmúlt néhány évben. 2004-ben 59,4 százalék, 2005-ben 61 százalék, 2006-ban 65 százalék, 2007-ben 67, 2008-ban pedig 68 százalék volt. Idén pedig 71,1 százalék a magyar állam adósága - tájékoztatott Navracsics Tibor.
Gazdasági hanyatlás és magas államadóság. Ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének mérlege - szögezte le a képviselő, majd hozzátette: a gazdasági növekedésre és az államadóságra vonatkozó adatokból tisztán látszik, nem arról van szó, hogy a válság egy virágzó és jól működő államra csapott le, hanem egy olyan országra, mely már évek óta bajban van. A régióban minket döntött le lábunkról leginkább a válság, s ennek Gyurcsány Ferenc az oka - fogalmazott a honatya.
A kormányfő átsiklott a munkanélküliség kérdése felett is: amíg 2004-ben 6,3 százalékos volt a munkanélküliség, addig 2008-ban már 7,8 százalék a regisztrált munkanélküliek aránya. Valamint az elmúlt öt évben a 25 év alatti munkanélküliek száma is mintegy 13 ezer fővel nőtt - tájékoztatott az állástalanok számának alakulásáról a képviselő.
De nem megkerülhető a miniszterelnök hitelességének kérdése sem - szögezte le a politikus. Gyurcsány Ferenc ugyanis még mindig Ágnes asszonyként mossa a véres ruhát Őszöd miatt, hiszen a kormányfő is látja, hogy még mindig véres a ruha. Gyurcsány Ferenc hazudott a választópolgároknak, és így mindig rajta fog maradni a hazugság vádja - jelentette ki Navracsics Tibor.
A szocialista kormány mindent elrontott. Az, hogy Gyurcsány Ferencnek már nincs hitele, annak is betudható, hogy a miniszterelnök minden nap mást mond: páros napokon nem, páratlan napokon azonban lát lehetőséget érdemi adócsökkentésre. Ennek a kétségbeesett vergődésnek a legjobb lenne méltóságteljesen véget vetni - mondta a Fidesz frakcióvezetője. "Nézzen szembe a problémákkal, és merjen a választók elé állni!" - szólította fel a miniszterelnököt Navracsics Tibor. Merjen megkockáztatni egy előrehozott választást, hiszen egy választás mindig nyílt kimenetelű, mindenki a legjobbat akarja mutatni, mindenki megpróbálja meggyőzni a választókat, hogy őt válasszák meg.
Gyurcsány Ferencnek hagynia kellene, hogy a választópolgárok dönthessék el, kit szeretnének az ország élére, kit tartanak alkalmasnak arra, hogy kivezesse az országot a mostani helyzetből - fogalmazott a képviselő.
Majd befejezésül hozzátette: "az Ön öt éves miniszterelnöksége engem arról győzött meg, hogy Ön alkalmatlan arra, hogy kivezesse az országot a válságból."
mszp.hu és fidesz.hu
Irrenedta kultusz
"Szálljon égbe a Felvidék jajszava, S legyen újra Pozsony, mi most Bratislava!Erdélynek rab népe ne legyen többé bús,Ismét Kolozsvár lesz, ami most még Klúzs!Bácskában teremjen magyar kukorica Főhelye Szabadka, nem is Subotica!Bánátban is üt majd a megvál óra, S újra Temesvár lesz, mi most Timisóra!"
"A címzett ismeretlen" című, 1935-ben készült zenés filmvígjáték (írta Bús Fekete László és Székely István, rendezte Gaál Béla) egyik első jelenetében a Magyarországon először járó negédes osztrák ifjú (Ernst Heinz Häussermann) csinos postáskisasszonnyal (Ágai Irén) találkozik a vonaton. Teri egy balatonföldvári szállóba kíséri a portásnak készülő Tonit, aki magyartudását próbálgatván – mintegy barátkozásképpen – az 1912-es kiadású, a Magyarország földrajzával foglalkozó fejezetet: „Magyarország magas hegyektől, a Kárpátoktól van körülvéve. [...] Társországa Horvát-Szlavonország. Legnagyobb tava a Balaton-tó, és hozzá tartozik még az Adriai-tenger egy kis része is Fiume kikötővárossal.” Teri halvány mosollyal az égre néz és fölsóhajt: „So war’s, so wird’s sein!” – Így volt, így lesz!
"Alig ért véget Jacques Duval darabjának, a Francia szobalánynak első felvonása -a közönség már indult kifelé a foyerba-, amikor egyszerre újra szétcsapódott a függöny, mindenki sarkon fordult és a színpadra pillantott. A rivalda fényében Somlay Artúr alakja jelent meg. Templomi csend lett, s a művész megindult hangon jelentette be a közönségnek, hogy a Magyar Felvidék újra egyesült az anyaországgal. Mint az imádságot, sorolta el Somlay Artúr a Magyarországhoz visszatérő városok neveit, s leírhatatlan jelenetek következtek. A közönség percekig tombolva ünnepelt, ismeretlen zsöllye-és páholyszomszédok szorongatták egymás kezét"- tudósít a Pesti Napló 1938. november 3.-i száma.
Hűen illusztrálja ez a két momentum a két világháború közötti Magyarország irredenta kultuszának magas szintű manifesztálódását. A magyarságra leírhatatlan fájdalmat zúdított a trianoni békediktátum. A határon kívül rekedt magyarság millióinak sanyarú sorsa, a menekültek és az elszakított nemzetrészeken maradók szenvedései, megaláztatásai, a velük szembeni fokozódó atrocitások kollektíve és individuálisan is szembefordították a magyarságot a gyűlölt szerződéssel.
A hazafias emlékművektől a "Nem, nem, soha!" feliratú szódásszifonon át az irredenta frizuráig valósággal elárasztották a megcsonkított ország lakóit az emlékeztető rítus hétköznapi tárgyai.A "Mindent vissza!", a "Nem, nem soha!", a "Csonka Magyarország-nem ország, egész Magyarország-mennyország!" és hasonló szlogenek a hétköznapi élet részeivé váltak. Szinte nem tűnt el úgy nap, hogy iskolákban, ünnepségeken vagy gyűléseken ne hangzott volna el Trianon-ellenes szólam.
Az iskolai oktatásban maximálisan érvényesült Nagy-Magyarország területi integritásának szelleme. Az irredenta rituális elemek az iskolai nevelés szerves komponensévé váltak, Kornis Gyula szavaival: megteremtették az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját. Móricz Zsigmond krisztusi öt sebére hajazva állapítja meg például egy tankönyv: "(...) négy nagy nemzeti tragédia előzte meg Trianont: Augsburg, Muhi, Mohács és Világos. A nemzetet mindegyiknél a végpusztulás fenyegette, de mindegyikből volt feltámadás."
„Soha olyan megrázó gyűlése nem volt a magyar nemzet törvényhozó testületének, mint a mai, amelyen a nemzetgyűlésnek, - a pillanat kényszerítő nyomása alatt, - tudomásul kellett venni a történelem legnagyobb igazságtalanságát, amelyet a trianoni bölcsek 'békeszerződésnek' neveztek el. Az Országházban komor ünnepé-lyességgel folyt le a gyűlés. Olyan volt az összkép, mint egy temetés, amelyen mindenki elsírja a bánatát és az élethez való rendíthetetlen ragaszkodás tiltakozik az elmúlás gondolata ellen. A képviselőházban csaknem teljes számmal s csaknem valamennyien fekete ruhában jelentek meg. (...) ” (Budapesti Hírlap, 1920. november 14.)
Az iskolai ünnepségek lebonyolításának visszatérő eleme volt a revansista írások és zenei művek ismertetése, de 1920 karácsonyán például gyűjtést szerveztek az iskolákban a Területvédő Liga javára. Herczeg Ferenc, a Revizionista Liga elnöke mellett az irredentizmus kevésbé illusztris személyiségei is megfordultak az iskolákban.
A Trianon-ellenes hangulat részét képezte a hétköznapi életben használatos kellékek irredenta szimbólumokkal való ellátása - Kneisl Márton például az 1940-es évek elején "revízió" márkanéven hozta forgalomba az első magyar kétdobrendszerű sokszorosítógépet. A Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság szlogenje pedig a következő volt: "Magasból akarja látni Erdélyt? Repülőgépről teheti!"
A "Nem, nem, soha!" feliratú szódásszifon mellett létezett irredenta hamutál, a történelmi Magyarország kontúrjával ellátott díszdoboz, kirakójáték, "Szerezzük vissza Nagy-Magyarországot!" társasjáték, kártyapakli, lottójáték, Trianon-ellenes ceruza, írófüzet, gyertyatartó, asztali óra, revíziós pengő, falvédő és megannyi praktikus kellék.
Hatalmas kampányuk volt a Magyarország védelmére kelt külföldi politikusoknak és közéleti személyiségeinek. A legismertebb talán Lord Rothermere, aki 1927. június 21-én, a Daily Mail című orgánumban publikálta híres, "Magyarország helye a Nap alatt" (Hungary's place in the sun) című írását. "Két fiam esett el a háborúban, - mondotta az egyik nyilatkozatában. - Nemes ideálokért áldozták fel az életüket, nem azért, hogy egy dicső nemzettel igazságtalanul bánjanak."
Kevésbé ismert a "spanyol Rothermere", Don Antonio Sancho spanyol főpap, akiről a Kis Újság 1929. május 26-i száma emlékezik meg. "Don Antonio Sancho pálmai nagyprépost (canonino magistrol), az ízig-vérig katolikus Spanyolország egyik legkiválóbb egyházi férfija, D. Ringer Lili zongoraművésznő felvilágosításainak hatása alatt szívvel és lélekkel a magyar igazság szolgálatába szegődött. Amikor pedig tanulmányai alapján meggyőződött róla, milyen szörnyű igazságtalanság jutott az ártatlan magyar népnek osztályrészül, akkor elhatározta, hogy páratlan népszerűségét, szavának rendkívüli súlyát, értékes összeköttetéseit a trianoni igazságtalanság elleni hathatós küzdelemre fogja felhasználni."-kürtölte világgá a lap a nagy hírt.
Öröm az ürömben: a Trianonnal kapcsolatos vicceknek is nagy keletjük volt a korszakban. Íme, az egyik vicc:
"A román tanfelügyelő iskolalátogatóban jár egyik udvarhelyi iskolában. Váratlanul érkezik, és amikor belép, a táblán a következő felírás fogadja: "Talpra magyar!" Dühbe gurul, s ráordít a gyerekekre, mondják meg azonnal, ki írta azt a táblára. A gyerekek makacsul hallgatnak. Erre ravaszkodni kezd a tanfelügyelő és húsz lejt ígér annak a gyereknek, amelyik megmondja, ki írta a táblára a "Talpra magyart"! A pénzt ki is teszi. Feláll az egyik székely gyerek s megkérdi:
-Hát aztán biztos, hogy odaadja az úr azt a pénzt?
-Biztos hát!
-Hát akkor tartsa ide, hogy én is fogjam egyik felét. Akkor megmondom.
A tanfelügyelő odanyújtja a húsz lejest, a nebuló kikapja a kezéből, szippant egyet, és nagy bátran kivágja:
-Petőfi Sándor írta!"
Vagy egy másik: "Erdélyben, mióta oláh megszállás alá került, a különféle lelkibajok közül a három legsúlyosabbat így definiálják: Ha valaki lop, az -kleptománia. Ha valaki gyújtogat, az -pirománia. Ha valaki lop, gyújtogat, hazudik, öl és rabol, az- Nagyrománia! "
FORRÁS: http://nemnemsoha.gportal.hu/
"A címzett ismeretlen" című, 1935-ben készült zenés filmvígjáték (írta Bús Fekete László és Székely István, rendezte Gaál Béla) egyik első jelenetében a Magyarországon először járó negédes osztrák ifjú (Ernst Heinz Häussermann) csinos postáskisasszonnyal (Ágai Irén) találkozik a vonaton. Teri egy balatonföldvári szállóba kíséri a portásnak készülő Tonit, aki magyartudását próbálgatván – mintegy barátkozásképpen – az 1912-es kiadású, a Magyarország földrajzával foglalkozó fejezetet: „Magyarország magas hegyektől, a Kárpátoktól van körülvéve. [...] Társországa Horvát-Szlavonország. Legnagyobb tava a Balaton-tó, és hozzá tartozik még az Adriai-tenger egy kis része is Fiume kikötővárossal.” Teri halvány mosollyal az égre néz és fölsóhajt: „So war’s, so wird’s sein!” – Így volt, így lesz!
"Alig ért véget Jacques Duval darabjának, a Francia szobalánynak első felvonása -a közönség már indult kifelé a foyerba-, amikor egyszerre újra szétcsapódott a függöny, mindenki sarkon fordult és a színpadra pillantott. A rivalda fényében Somlay Artúr alakja jelent meg. Templomi csend lett, s a művész megindult hangon jelentette be a közönségnek, hogy a Magyar Felvidék újra egyesült az anyaországgal. Mint az imádságot, sorolta el Somlay Artúr a Magyarországhoz visszatérő városok neveit, s leírhatatlan jelenetek következtek. A közönség percekig tombolva ünnepelt, ismeretlen zsöllye-és páholyszomszédok szorongatták egymás kezét"- tudósít a Pesti Napló 1938. november 3.-i száma.
Hűen illusztrálja ez a két momentum a két világháború közötti Magyarország irredenta kultuszának magas szintű manifesztálódását. A magyarságra leírhatatlan fájdalmat zúdított a trianoni békediktátum. A határon kívül rekedt magyarság millióinak sanyarú sorsa, a menekültek és az elszakított nemzetrészeken maradók szenvedései, megaláztatásai, a velük szembeni fokozódó atrocitások kollektíve és individuálisan is szembefordították a magyarságot a gyűlölt szerződéssel.
A hazafias emlékművektől a "Nem, nem, soha!" feliratú szódásszifonon át az irredenta frizuráig valósággal elárasztották a megcsonkított ország lakóit az emlékeztető rítus hétköznapi tárgyai.A "Mindent vissza!", a "Nem, nem soha!", a "Csonka Magyarország-nem ország, egész Magyarország-mennyország!" és hasonló szlogenek a hétköznapi élet részeivé váltak. Szinte nem tűnt el úgy nap, hogy iskolákban, ünnepségeken vagy gyűléseken ne hangzott volna el Trianon-ellenes szólam.
Az iskolai oktatásban maximálisan érvényesült Nagy-Magyarország területi integritásának szelleme. Az irredenta rituális elemek az iskolai nevelés szerves komponensévé váltak, Kornis Gyula szavaival: megteremtették az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját. Móricz Zsigmond krisztusi öt sebére hajazva állapítja meg például egy tankönyv: "(...) négy nagy nemzeti tragédia előzte meg Trianont: Augsburg, Muhi, Mohács és Világos. A nemzetet mindegyiknél a végpusztulás fenyegette, de mindegyikből volt feltámadás."
„Soha olyan megrázó gyűlése nem volt a magyar nemzet törvényhozó testületének, mint a mai, amelyen a nemzetgyűlésnek, - a pillanat kényszerítő nyomása alatt, - tudomásul kellett venni a történelem legnagyobb igazságtalanságát, amelyet a trianoni bölcsek 'békeszerződésnek' neveztek el. Az Országházban komor ünnepé-lyességgel folyt le a gyűlés. Olyan volt az összkép, mint egy temetés, amelyen mindenki elsírja a bánatát és az élethez való rendíthetetlen ragaszkodás tiltakozik az elmúlás gondolata ellen. A képviselőházban csaknem teljes számmal s csaknem valamennyien fekete ruhában jelentek meg. (...) ” (Budapesti Hírlap, 1920. november 14.)
Az iskolai ünnepségek lebonyolításának visszatérő eleme volt a revansista írások és zenei művek ismertetése, de 1920 karácsonyán például gyűjtést szerveztek az iskolákban a Területvédő Liga javára. Herczeg Ferenc, a Revizionista Liga elnöke mellett az irredentizmus kevésbé illusztris személyiségei is megfordultak az iskolákban.
A Trianon-ellenes hangulat részét képezte a hétköznapi életben használatos kellékek irredenta szimbólumokkal való ellátása - Kneisl Márton például az 1940-es évek elején "revízió" márkanéven hozta forgalomba az első magyar kétdobrendszerű sokszorosítógépet. A Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság szlogenje pedig a következő volt: "Magasból akarja látni Erdélyt? Repülőgépről teheti!"
A "Nem, nem, soha!" feliratú szódásszifon mellett létezett irredenta hamutál, a történelmi Magyarország kontúrjával ellátott díszdoboz, kirakójáték, "Szerezzük vissza Nagy-Magyarországot!" társasjáték, kártyapakli, lottójáték, Trianon-ellenes ceruza, írófüzet, gyertyatartó, asztali óra, revíziós pengő, falvédő és megannyi praktikus kellék.
Hatalmas kampányuk volt a Magyarország védelmére kelt külföldi politikusoknak és közéleti személyiségeinek. A legismertebb talán Lord Rothermere, aki 1927. június 21-én, a Daily Mail című orgánumban publikálta híres, "Magyarország helye a Nap alatt" (Hungary's place in the sun) című írását. "Két fiam esett el a háborúban, - mondotta az egyik nyilatkozatában. - Nemes ideálokért áldozták fel az életüket, nem azért, hogy egy dicső nemzettel igazságtalanul bánjanak."
Kevésbé ismert a "spanyol Rothermere", Don Antonio Sancho spanyol főpap, akiről a Kis Újság 1929. május 26-i száma emlékezik meg. "Don Antonio Sancho pálmai nagyprépost (canonino magistrol), az ízig-vérig katolikus Spanyolország egyik legkiválóbb egyházi férfija, D. Ringer Lili zongoraművésznő felvilágosításainak hatása alatt szívvel és lélekkel a magyar igazság szolgálatába szegődött. Amikor pedig tanulmányai alapján meggyőződött róla, milyen szörnyű igazságtalanság jutott az ártatlan magyar népnek osztályrészül, akkor elhatározta, hogy páratlan népszerűségét, szavának rendkívüli súlyát, értékes összeköttetéseit a trianoni igazságtalanság elleni hathatós küzdelemre fogja felhasználni."-kürtölte világgá a lap a nagy hírt.
Öröm az ürömben: a Trianonnal kapcsolatos vicceknek is nagy keletjük volt a korszakban. Íme, az egyik vicc:
"A román tanfelügyelő iskolalátogatóban jár egyik udvarhelyi iskolában. Váratlanul érkezik, és amikor belép, a táblán a következő felírás fogadja: "Talpra magyar!" Dühbe gurul, s ráordít a gyerekekre, mondják meg azonnal, ki írta azt a táblára. A gyerekek makacsul hallgatnak. Erre ravaszkodni kezd a tanfelügyelő és húsz lejt ígér annak a gyereknek, amelyik megmondja, ki írta a táblára a "Talpra magyart"! A pénzt ki is teszi. Feláll az egyik székely gyerek s megkérdi:
-Hát aztán biztos, hogy odaadja az úr azt a pénzt?
-Biztos hát!
-Hát akkor tartsa ide, hogy én is fogjam egyik felét. Akkor megmondom.
A tanfelügyelő odanyújtja a húsz lejest, a nebuló kikapja a kezéből, szippant egyet, és nagy bátran kivágja:
-Petőfi Sándor írta!"
Vagy egy másik: "Erdélyben, mióta oláh megszállás alá került, a különféle lelkibajok közül a három legsúlyosabbat így definiálják: Ha valaki lop, az -kleptománia. Ha valaki gyújtogat, az -pirománia. Ha valaki lop, gyújtogat, hazudik, öl és rabol, az- Nagyrománia! "
FORRÁS: http://nemnemsoha.gportal.hu/
Felvidéki magyar politikusokat fenyegettek meg
Megfenyegették Szögedi Annát, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselőjét a felvidéki Tornalján. Az ismeretlen személy azt írta a képviselőnőnek, hogy meghal, ha nem távozik a városból. Szögedi rendőri védelmet kapott – írja a pozsonyi Új Szó kedden.
Hasonló tartalmú fenyegető levelet kapott a napokban a helyi önkormányzat öt tagja is, köztük az MKP mindhárom képviselője, valamint a városi hivatal korábbi vezetője. Az érintettek a fenyegetés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a rendőrségen. A levelet magyarul írták. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. Szögedi a Sita hírügynökségnek elmondta: a levélből nem derül ki pontosan, hogy mit is akar szerzője. Szerinte valószínűleg arról az ügyről van szó, amelynek kivizsgálását az MKP önkormányzati képviselői kezdeményezték az ügyészségen.
Hasonló tartalmú fenyegető levelet kapott a napokban a helyi önkormányzat öt tagja is, köztük az MKP mindhárom képviselője, valamint a városi hivatal korábbi vezetője. Az érintettek a fenyegetés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a rendőrségen. A levelet magyarul írták. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. Szögedi a Sita hírügynökségnek elmondta: a levélből nem derül ki pontosan, hogy mit is akar szerzője. Szerinte valószínűleg arról az ügyről van szó, amelynek kivizsgálását az MKP önkormányzati képviselői kezdeményezték az ügyészségen.
Huszonhárommillió meg egy
Vasárnap óta épp eggyel több mint 23 millió román munkavállaló van Magyarországon. Megválasztották ugyanis Fót polgármesterének azt a kereszténydemokrata, erdélyi származású Mádly Zsoltot, akiről a kampánya alatt azt terjesztette a suttogó és a suttyomban nyomtatott propaganda, hogy „román szekus”. Az elkövetők egyelőre ismeretlenek, a módszerek azonban nagyon is ismertek. Hogy honnan?
„A mi stábunk az, amely szembefordítja az MSZP-t és Medgyessyt az Orbán–Nastase-paktummal.” Így özönlött be hozzánk 23 millió román munkavállaló, szellemi nagykövetük Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök. Kicsit később megint ő tuszkolta a választók fejét Kádár krumplilevesébe azzal, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok összedöntik majd a honi nyugdíjrendszert. Az erről szóló szórólapokat – anyagi megfontolásból – ráadásul Székelyudvarhelyen nyomtatták az MSZP-sek, vagyis még szemen is köpték az erdélyieket a konszolidáció majálisainak langymeleg sörével. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni.” A színhely ezúttal Nagyvárad, a főszereplő pedig a szocialisták magyar hangja, Nyakó István. Az őszödi beszéd lábjegyzetének beillő szónoklatból megtudjuk azt is, hogy az utódpártnak „minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki.” „Az előítéletek forrása önnön szellemi renyheségünk. A kispolgár félelme, hogy túltekintsen saját portáján, pénztárcáján, családján, és próbálja megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek a világot mozgatják. A kispolgári gondolkodást könnyű megérteni, egy kispolgárt könnyű megnyerni: a zsigerekre kell hatni, egyszerű választ kell adni bonyolult kérdésekre.” Ezeket a sorokat a „Kísértet járja be Európát, a rasszizmus kísértete” című konferenciát beharangozandó írta Lévai Katalin. Itt a miniszterelnök egyébként népmesei környezetbe ágyazta az antifasiszta küzdelmet, majd megint sikerült egy mondatba préselni a legnagyobb ellenzéki pártot és a szélsőjobbot. Nem olyan érdekes ez már, ám a fentiek ismeretében Lévai szavai elgondolkodtatnak: ki hat a zsigerekre? Ki ad egyszerű választ bonyolult kérdésekre? A konferenciával egy napon került az időközi polgármester-választásra készülő Fót postaládáiba a helyi újság átpreparált száma, amely álinterjút közölt Mádlyval, amelyben azt adták a Fidesz–KDNP jelöltje szájába, hogy a „Caucescu-rendszer (sic!) barátja” volt, aki a „Vezér meggyilkolása után” jött Magyarországra. Ezek a vádak nem igazak, és Mádly azóta meg is nyerte a választást, a kereszténydemokraták pedig büntetőfeljelentést tettek a rágalmak kapcsán. Itt van jelenleg a történet vége, ám nem illik mesébe, úgyhogy ne is fussunk el véle. Mert az, hogy egy ország nem is reagál arra, hogy a nevét egyes politikai körök szitokszóként alkalmazzák, csak azt jelentheti, hogy az adott ország tesz ránk. Magasról. Románia ugyanis sokkal jobban áll gazdaságilag (is), mint mi, valószínűleg előbb lesz eurójuk, mint nekünk, és a gazdasági növekedés náluk nem a röhej szinonimája. Ott a kispolgár túl tud tekinteni a saját portáján, mert ott nem kúrta el a kormányzást a kabinet. Ez meg is mutatkozott a legutóbbi választásokon: Funar és „magyarozó” pártja be sem került a román törvényhozásba. Lehet azonban, hogy egészen máshonnan fúj a szél. Az internetre ugyanis a lejárató kampány részeként felkerült egy kamuvideó is, ahol Mádly a kommunista Románia zászlaja előtt mondja kampánybeszédét. A készítőknek nem ártott volna tudniuk, hogy a múlt század 1980-as és 90-es évek fordulóján lezajlott egy rendszerváltásnak nevezett folyamat. Nicolae Ceausescu „különutas” rezsimjét ugyanúgy megdöntötték, mint Kádár moszkovita diktatúráját. Úgyhogy a szocializmusban rekedteknek jó tudni: Magyarország és Románia már nem a Béketábor egymással szemben álló államai, hanem az Európai Unió tagjai. „Baráti országok”, hogy mindenki számára érthetően fogalmazzak.
„A mi stábunk az, amely szembefordítja az MSZP-t és Medgyessyt az Orbán–Nastase-paktummal.” Így özönlött be hozzánk 23 millió román munkavállaló, szellemi nagykövetük Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök. Kicsit később megint ő tuszkolta a választók fejét Kádár krumplilevesébe azzal, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok összedöntik majd a honi nyugdíjrendszert. Az erről szóló szórólapokat – anyagi megfontolásból – ráadásul Székelyudvarhelyen nyomtatták az MSZP-sek, vagyis még szemen is köpték az erdélyieket a konszolidáció majálisainak langymeleg sörével. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni.” A színhely ezúttal Nagyvárad, a főszereplő pedig a szocialisták magyar hangja, Nyakó István. Az őszödi beszéd lábjegyzetének beillő szónoklatból megtudjuk azt is, hogy az utódpártnak „minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki.” „Az előítéletek forrása önnön szellemi renyheségünk. A kispolgár félelme, hogy túltekintsen saját portáján, pénztárcáján, családján, és próbálja megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek a világot mozgatják. A kispolgári gondolkodást könnyű megérteni, egy kispolgárt könnyű megnyerni: a zsigerekre kell hatni, egyszerű választ kell adni bonyolult kérdésekre.” Ezeket a sorokat a „Kísértet járja be Európát, a rasszizmus kísértete” című konferenciát beharangozandó írta Lévai Katalin. Itt a miniszterelnök egyébként népmesei környezetbe ágyazta az antifasiszta küzdelmet, majd megint sikerült egy mondatba préselni a legnagyobb ellenzéki pártot és a szélsőjobbot. Nem olyan érdekes ez már, ám a fentiek ismeretében Lévai szavai elgondolkodtatnak: ki hat a zsigerekre? Ki ad egyszerű választ bonyolult kérdésekre? A konferenciával egy napon került az időközi polgármester-választásra készülő Fót postaládáiba a helyi újság átpreparált száma, amely álinterjút közölt Mádlyval, amelyben azt adták a Fidesz–KDNP jelöltje szájába, hogy a „Caucescu-rendszer (sic!) barátja” volt, aki a „Vezér meggyilkolása után” jött Magyarországra. Ezek a vádak nem igazak, és Mádly azóta meg is nyerte a választást, a kereszténydemokraták pedig büntetőfeljelentést tettek a rágalmak kapcsán. Itt van jelenleg a történet vége, ám nem illik mesébe, úgyhogy ne is fussunk el véle. Mert az, hogy egy ország nem is reagál arra, hogy a nevét egyes politikai körök szitokszóként alkalmazzák, csak azt jelentheti, hogy az adott ország tesz ránk. Magasról. Románia ugyanis sokkal jobban áll gazdaságilag (is), mint mi, valószínűleg előbb lesz eurójuk, mint nekünk, és a gazdasági növekedés náluk nem a röhej szinonimája. Ott a kispolgár túl tud tekinteni a saját portáján, mert ott nem kúrta el a kormányzást a kabinet. Ez meg is mutatkozott a legutóbbi választásokon: Funar és „magyarozó” pártja be sem került a román törvényhozásba. Lehet azonban, hogy egészen máshonnan fúj a szél. Az internetre ugyanis a lejárató kampány részeként felkerült egy kamuvideó is, ahol Mádly a kommunista Románia zászlaja előtt mondja kampánybeszédét. A készítőknek nem ártott volna tudniuk, hogy a múlt század 1980-as és 90-es évek fordulóján lezajlott egy rendszerváltásnak nevezett folyamat. Nicolae Ceausescu „különutas” rezsimjét ugyanúgy megdöntötték, mint Kádár moszkovita diktatúráját. Úgyhogy a szocializmusban rekedteknek jó tudni: Magyarország és Románia már nem a Béketábor egymással szemben álló államai, hanem az Európai Unió tagjai. „Baráti országok”, hogy mindenki számára érthetően fogalmazzak.
Maros megye – közel 200 magyar diák nem tanulhat anyanyelvén
Múlt héten került nyilvánosságra az a beiskolázási számokat tartalmazó tervezet, amely szerint a következő tanévben 50 magyar tannyelvű osztályban 1400 diák vehetett volna részt a középszintű oktatásban. Ez azt jelentette volna, hogy az idén végző 1862 magyar nyolcadikosból 462 diák szorul ki az anyanyelvű oktatásból. Ehhez képest a román tagozat mintegy 3700 végzőse 4200 körüli hely közül válogathat.
A Maros Megyei Főtanfelügyelőség mai gyűlésén engedett a tervezetben szereplő beiskolázási számokból: így 50 helyett 60 magyar tannyelvű kilencedikes osztály indulhat a 2009-2010-es tanévben. Vagyis 1400 helyett 1680 diák tanulhat anyanyelvén – azonban ez a beiskolázási szám még mindig túl alacsony a nyolcadikat végző diákok számához képest.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Civil Elkötelezettség Mozgalom múlt hét végén aláírásgyűjtést szervezett a diszkriminatív tervezet ellen. A petíciót 7748 személy írta alá, az on-line összegyűlt több mint 2000 aláírásból 1500-at sikerült csatolni ezekhez. A listát ma adták le a főtanfelügyelőségen.
Ion Tuşnea főtanfelügyelő a lemorzsolódással indokolta a döntést. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy a román tagozat esetében miért nem számoltak a lemorzsolódási aránnyal, hiszen a 130 román tannyelvű osztály minden egyes nyolcadikat végzett román diákot képes felszippantani.
Asztalos Csaba, a Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke a Transindex kérdésére megerősítette, az általa vezetett testület pénteken, hivatalból vizsgálatot indított. A feleket, vagyis a Maros megyei főtanfelügyelőt és a tanügyminisztérium képviselőit jövő héten hallgatják meg az ügyben.
Romániában törvények biztosítják a kisebbségek nyelvén történő oktatást. Ezek szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön tanulni az oktatás valamennyi szintjén és formájában. Ugyanakkor a helyi szükségleteknek megfelelően, az érintettek kérésére szervezhetők csoportok, osztályok, tagozatok vagy iskolák, ahol az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén történik.
A román alkotmány kimondja: "Az állam garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy megtanulják anyanyelvüket, és hogy anyanyelvükön képezzék őket. Ezen jogok gyakorlásának módozatait törvények írják elő”.
Oszoljt vezényelne a Fidesz, a Jobbik jó reggelt kívánt
Mély és elhúzódó válságra kell számítani, a mostani kormány pedig nem alkalmas a Fidesz szerint a problémák kezelésére. Emiatt a Fidesz azt kezdeményezi, hogy március 8-i hatállyal a parlament oszlassa fel önmagát. Ehhez - ha addig betöltik az üres mandátumokat - 193 szavazat kellene. Gyurcsány szerint van ennél fontosabb feladat is most. Tavaly egy ugyanilyen javaslat már elbukott. A Jobbik üdvözli, hogy a parlamenti ellenzék legnagyobb pártja felébredni látszik téli álmából, s kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat napirendre vételét. (MTI)
Mély és elhúzódó válságra kell számítani, a mostani kormány pedig nem alkalmas a Fidesz szerint a problémák kezelésére. Emiatt a Fidesz azt kezdeményezi, hogy március 8-i hatállyal a parlament oszlassa fel önmagát. Ehhez - ha addig betöltik az üres mandátumokat - 193 szavazat kellene. Gyurcsány szerint van ennél fontosabb feladat is most. Tavaly egy ugyanilyen javaslat már elbukott. A Jobbik üdvözli, hogy a parlamenti ellenzék legnagyobb pártja felébredni látszik téli álmából, s kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat napirendre vételét. (MTI)
A Jobbik jó reggelt kíván a Fidesznek
A Jobbik üdvözli, hogy a parlamenti ellenzék legnagyobb pártja felébredni látszik téli álmából, s kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat napirendre vételét. Népünk döntő többsége ezt szeretné 2006 ősze óta, s a Jobbik reméli, ez most nemcsak a megszokott parlamenti kirakat-politizálás egyik újabb eleme, hanem egy komolyan megtervezett és kitartóan képviselni vágyott ellenzéki álláspont - áll a pártelnök szerkesztőségünkbe küldött közleményében, mely alább folytatódik.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint minden perc drága és keservvel teli a magyar nemzet életéből, amit Gyurcsány Ferenc és bandája a hatalomban tölt, ezért támogatunk minden olyan politikai lépést, amely elérhető közelségbe kívánja hozni az előrehozott választásokat. A Jobbik bizakodva és felkészülten várja az Országgyűlés feloszlatása után kiírandó előrehozott választásokat - zárja sorait Vona.
(Kuruc.info)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint minden perc drága és keservvel teli a magyar nemzet életéből, amit Gyurcsány Ferenc és bandája a hatalomban tölt, ezért támogatunk minden olyan politikai lépést, amely elérhető közelségbe kívánja hozni az előrehozott választásokat. A Jobbik bizakodva és felkészülten várja az Országgyűlés feloszlatása után kiírandó előrehozott választásokat - zárja sorait Vona.
(Kuruc.info)
Kun Bélának sem sikerült, nektek sem fog!
Sátán, el a Szent Koronától!
Felhívás össznemzeti tüntetésre
A rendszerváltásnak hazudott, de a pesti utca által csak gengszterváltásnak nevezett 20 éves időszak politikai osztálya két évtized alatt végső romlásba döntötte a hazát. Mára odáig süllyedt, hogy a nagy család, a nemzet történelmi ereklyéjét, a Szent Koronát – melyért évszázadokon át legnagyobb hőseinek vérüket és életüket áldozták – árúba bocsássák.
Az MVSZ Sajtószolgálatának értesülései szerint a közelmúltban – teljesen törvénytelenül – feloszlatta magát a Szent Korona Testület. (!?) Azaz, az a testület, amelyet az Országgyűlés „A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére” hozott létre. (2000. évi I. törvény, 4. § (1)).
Amennyiben ez a testület valóban elkövette volna e törvénytelenséget, akkor semmi kétség afelől, hogy az országkáromló Gyurcsány Ferenc útjából elhárult az utolsó akadály is, az általa megvetett magyar nemzeti ereklye árúba bocsátása elől. Az egyetlen állami intézmény, amely e gyalázatos szándékot jog szerint megakadályozhatja, az Alkotmánybíróság.
Azzal a felhívással fordulunk minden felelős magyar állampolgárhoz, a magyar nemzet minden tagjához, a magyar nemzet sorsa iránt felelősséget vállaló, minden magyar szervezethez, hogy tiltakozzanak e gyalázatos szándék ellen: Sátán, el a Szent Koronától!
Egyben hívunk mindenkit, január 30-án 16 órára Budapestre, az Alkotmánybíróság épülete elé (II. kerület, Donáti u. 35-45.) össznemzeti tüntetésre! A Szent Korona elárusítását, az ország további züllesztését, a magyar nemzet tovább haladó szétdarabolását meg fogjuk akadályozni! (Gyülekezés 15 órakor a Battyhány téren).
A kezdeményezők minden felelős magyar szervezet és párt csatlakozását kérik, várják és elvárják, hiszen:
„A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.” (2000. évi I. tv.)
Meghívott szónokok:
Dr. Hegedüs Loránt, Morvai Krisztina, Rácz Sándor...
Budapest, 2009. január 22-én,
a Himnusz születésének napján
Patrubány Miklós
Magyarok Világszövetsége
Kiss Dénes
Országos Trianon Társaság
Dr. Papp Lajos és Jelenczki István
Kárpát-Haza Nemzetőrség
Vona Gábor
Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt
Kiss Róbert
Magyar Gárda
Zagyva György Gyula
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Schuster Lóránt
Magyar Nemzeti Front
v. Hunyadi László
Történelmi Vitézi Rend
Dr. Kövesdy Pál
Erdélyi Körök Országos Szövetsége
Vörös Jolanda
Atilla Király Népfőiskola
Dr. Kiszely István
Körösi Csoma Sándor Egyetem
Atilla Király Népfőiskola
barikád.hu
Új Magyarország
Új Magyarország fejlesztési terv plakát, ezzel a szöveggel lenne ha igaz lenne.
Rosszabbul élünk, mint négy napja.
Böjte Csaba ma 50 éves
Böjte Csaba az árvák atyja. Ma már közel 1500 árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja munkatársaival együtt Déván, Szászvárosban, Kolozsváron, Szovátán, Petrozsényben, Kovásznán, Nagyszalontán, Torockón, Gyulafehérváron stb.
Böjte Csabát választotta a „Haza Emberének" tagjai közül a Százak Tanácsa. A szervezet elnöke, Fekete Gyula író, méltatásában elmondta: Csaba testvér pusztán életútja miatt is megérdemelné a kitüntetést, ám a szerzetes olyan „katalizátora" lett a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, hogy minden befogadott gyermekből csak a bennük rejlő jót csalogatta elő.
Csaba atya szavai:
Lassan 15 éves dévai gyermekvédelmi tevékenységem során Isten nagyon sok kedves gyermekkel, munkatárssal, jótevővel ajándékozott meg. Nincs két egyforma ember, gyermek, mindegyik Isten áldása, ajándéka. Az évek alatt voltak megrendítően szép percek, de csontig vágó nehéz pillanatok is. Megtapasztaltam Isten kézzel érinthető közelségét, de a marék porból született lényem behatároló korlátait is. Szívemben mérhetetlen az öröm, amiért az Úr bevont ebbe a csodálatosan szép »kalandba«, és megengedte, hogy nem a test és a vér kívánságából, hanem az ő szent akaratából én is, akárcsak Szent József, életet hordozó apa, atya lehettem.
Szeretném a magyarság figyelmét az élet felé fordítani. A gyermeki élet pedig maga a csoda. Minden gyermek üzenet az emberiség számára: Isten szeret bennünket. Gyermeket nevelni - Istennel való találkozás. Jézus azt mondta: aki egyetlent is befogad a legkisebbek közül, engem fogad be.
Csaba testvér hite példaértékű!Isten éltesse és segítse továbbra is!
"Aki nem hisz abban,hogy mennyi jó ember van,az kezdjen el valami jót tenni,és meglátja milyen sokan odaállnak mellé"(Csaba t.)
Királyválasztás a Duna jegén 1458. január 24-én
1458 elejére súlyos válsághelyzet alakult ki Magyarországon. Zsigmond (1387-1437) király uralkodása óta a bárói érdekszövetségek, az ún. ligák egymás közötti és a királyi hatalommal szembeni erőviszonyai határozták meg belpolitikai viszonyainkat.
Zsigmond az általa alkotott új arisztokráciával még féken tudta tartani a többi ligának a központi hatalom gyengítésére irányuló törekvéseit, ám halála után a bárói ligák a királyi hatalom fölé kerekedtek. 1440-ben ráadásul kettős királyválasztás történt: a nemesség túlnyomó többsége a lengyel-litván Jagelló házbeli I. Ulászló (1440-1444) királysága mellett voksolt, azonban az elhunyt Habsburg dinasztiabeli I. Albert (1438-1439) király özvegye, Erzsébet királyné úgy gondolta, hogy születendő gyermekét fogja királlyá választatni, ezért udvarhölgyével, Wolframné Kottaner Ilonával krimibe illő, kalandos úton ellopatta a Visegrádon őrzött Szent Koronát, s vele valóban megkoronázták utóbb, 1440. április 21-én Fehérvárott a három hónapos V. László (1440-1457) királyt.
A tényleges hatalom I. Ulászlónak a várnai ütközetben történt eleste után Hunyadi Jánosnak, az ország legnagyobb földbirtokosának kezébe került, akit az országgyűlés V. László kiskorúságának idejére kormányzóvá is megválasztott (1446-1453). Miután az országgyűlés a még 13. életévét sem betöltött V. Lászlót nagykorúvá nyilvánította, Hunyadi letette a kormányzói tisztséget, ám valójában a gyermek király helyett nagybátyja, a Habsburgokkal rokonságban álló Cillei Ulrik kormányzott. Ekkorra már a Szent Korona a Habsburgok világhatalmi helyzetét megalapozó III. Frigyes német-római király, majd császár (1440-1493) kezében volt, minthogy Erzsébet királyné átadta neki mint V. László gyámjának még 1440 novemberében. (Szent Koronánk történelmünk során három alkalommal volt huzamosabb ideig külföldön, két alkalommal Bécsben, ti. a fentebb jelzett időszakon kívül II. József uralkodása idején 1781 és 1790 között, végül 1945 és 1978 között az Egyesült Államokban. A mostani nemzetvesztő politikai trupp – számára semmiféle szakrális-szimbolikus és államjogi jelentőséggel nem rendelkezvén a Szent Korona – az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárdos hitel fedezetévé tette, tehát az ország fizetésképtelensége esetén a Szent Korona is végrehajtható, magyarán elkobozható az uniós főhatalmasságok által. Nos, ez az, amit nem fogunk hagyni.)
A nándorfehérvári diadal (1456) után három héttel Hunyadi a pestisjárvány áldozatául esett, s a II. Mohamed (1451-1481) támadása elől korábban Bécsbe menekülő V. László és Cillei a török elvonulása után megjelent Nándorfehérvár alatt, miután Cillei kineveztette magát a királlyal országos főkapitánynak, így a királyi várak és jövedelmek őt illették meg, tehát azokat az apja örökébe lépő Hunyadi Lászlónak ki kellett szolgáltatnia Ulrik gróf számára. Nándorfehérvár alá érkezve azonban az őrség V. Lászlót a királyi kísérettel , valamint Cilleit és a főurakat beengedte a várba, a katonai kíséret azonban a falakon kívül rekedt.
Bent a várban aztán másnap reggel a várkápolnából kihívatták az újonnan kinevezett főkapitányt, s Hunyadi László fejére olvasta az atyja, illetve saját személye ellen elkövetett hitszegéseit. A mind indulatosabb szóváltásnak Cillei halála vetett véget. Hogy előre megtervezett merénylet történt vagy a vita fajult odáig, hogy vérontásra került sor, utólag már nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A királyi kíséret tagjaként Nándorfehérvárott tartózkodó Liscius Miklós titkár néhány nappal később azt írta Rómába Enea Silvio Piccolomini bíborosnak, a későbbi II. Pius pápának, hogy a vita hevében először Cillei rántott kardot, így Hunyadi László önvédelemből mért ellenfelére halálos csapást. Mátyás király kiváló udvari történetírója, Antonio Bonfini viszont úgy tudja, hogy Hunyadi László birtokába került egy olyan levél, amelyet Cillei Brankovics György szerb despotának írt. Ennek tartalma volt a vita tárgya, mert Cillei két golyóról ír (Hunyadi László és Mátyás feje), amit hamarosan el fog küldeni a szerb despotának.
A király a Hunyadi-párt fogságába került, majd Temesvárott esküvel fogadta meg a Hunyadi-fiúk anyja, Szilágyi Erzsébet, illetve annak testvérbátyja, Szilágyi Mihály előtt, hogy Lászlót és Mátyást nem fogja bántódás érni Cillei halála miatt, egyúttal Hunyadi Lászlót visszahelyezte az országos főkapitányi tisztségbe. 1457 márciusában azonban V. László országos ügyben tanácskozásra hívta Budára a főrendeket, köztük természetesen Hunyadi Lászlót és Mátyást is. Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda tanácsára a király mindkét Hunyadi-fiút néhány bizalmasukkal, köztük Vitéz Jánossal, Kanizsai Lászlóval és Rozgonyi Sebestyénnel együtt elfogatta, majd egy statáriális eljárást indíttatott ellenük. A vád a két Hunyadi-fiúval szemben az volt, hogy meggyilkoltatták Cillei Ulrikot, továbbá Lászlónak a trón megszerzése volt a célja és a törvényesen megkoronázott uralkodó életére tört.
Végül az ítélőszék felségárulás címén halálbüntetést és vagyonelkobzást szabott ki mindkét Hunyadi testvérre, valamint a Hunyadi-párt több vezetőjére, így Kanizsai Lászlóra és Rozgonyi Sebestyénre is. (A koncepciós bírósági ítéletek és a nemzeti érdek már abban az időben sem estek feltétlenül egybe) . Végül 1457. március 16-án azonban csak Hunyadi Lászlón hajtották végre az ítéletet a budai várban. A kivégzéskor csodás esemény történt. Első világi történetírónk, Thuróczy János így örökíti meg krónikájában mindezt:
„Amikor László grófot lefejezték , ő a hóhérnak három csapása után hátrakötözött kézzel sebeiben elterülve feküdt a földön, de aztán önerejéből felemelkedve felkelt, és eléggé érthető hangon azt mondta, hogy az előírt három csapást , amelyet az ő lefejezésénél már elvégeztek, kiállta, és további elégtétellel jog szerint már nem tartozik. Az összes körülállók megdermedtek a szokatlan látványtól. Ő pedig hirtelen megindult, de néhány lépés után a rajta levő ruhában megbotlott, és arcra bukott, és némely ott állók parancsára, akiknek nagyon érdekében állt a dolog, elvégezték a még hátralévő dolgot: lefejezték.”
A kivégzés hírére a Hunyadi-Szilágyi liga fegyveres felkelést robbantott ki: megkezdődött a polgárháború. A Tiszától keletre fekvő országrészt, Erdéllyel együtt a felkelők ellenőrizték. Miután a királyi hadak nem bírtak Szilágyi Mihállyal, s eredménytelenül végződtek a Hunyadi-Szilágyi liga megbékéltetését célzó kísérletek is, 1457 májusában V. László – túszként magával hurcolva Mátyást- Bécsbe, majd ez év szeptemberében, cseh király lévén is, Prágába távozott. A polgárháború elmérgesedését a király váratlan halála akadályozta meg: a 17 esztendős V. László 1457. november 23-án Prágában elhunyt.
Második Habsburg-házbeli királyunk halálával kapcsolatban két feltételezés is létezik: az egyik verzió szerint bubópestisben szenvedett az uralkodó, míg a másik elképzelés hívei szerint Podjebrád György kormányzó, jövendőbeli cseh király megmérgeztette. (Ezzel a koncepcióval találkozhatunk Arany János híres balladájában, az V. Lászlóban is.)
Ily módon megnyílt a trónhoz vezető út Hunyadi János kisebbik fia, a Prágában raboskodó Mátyás előtt. Vitéz János, váradi püspök, a kiváló humanista, Mátyás nevelője személyesen ment Prágába 1457 decemberében, és ott megegyezett Podjebráddal Mátyás kiadatásáról. A jövendő cseh király némi váltságdíj és azon ígéret megerősítése fejében, hogy Mátyás feleségül veszi leányát, Katalint, hajlandó volt kiadni a várományos uralkodót a magyar küldöttségnek. (Mátyás első szuverén döntése az volt, hogy még 1457 november végén az országnagyok és családjának tudta és beleegyezése nélkül eljegyezte Podjebrád Katalint).
Hunyadi Mátyás választási esélyeit a cseh kapcsolatokon túl, jelentős mértékben megnövelte, hogy – a déli harangszót másfél évvel korábban elrendelő – III. Callixtus pápa is támogatta királyságát. A katolikus egyházfő ugyanis a nagy törökverő Hunyadi János fiában látta a pogányok elleni politika legfőbb biztosítékát és zálogát. Így a magyar püspöki kar, élén Szécsi Dénes esztergomi érsekkel a 15 esztendős Mátyás mellé állt.
Miközben a nemzetközi diplomácia színterein folytak a tárgyalások és az egyeztetések a magyar trón betöltéséről, 1458. január 12-én Szegeden a Hunyadi-Szilágyi liga kibékült a nagy rivális Garai László nádor vezette ligával. A szegedi egyezményben Garai fogadalmat tett, hogy elősegíti Mátyás mielőbbi szabadon bocsátását és támogatja királlyá választását. Szilágyi Erzsébet és Mihály viszont arra tettek ígéretet, hogy Hunyadi László haláláért nem fognak bosszút állni, Garai megtarthatja a nádori tisztségét, végül Mátyás feleségül veszi a nádor leányát, Annát.
Garai kívánságára került bele az egyezménybe – miután értesült a prágai eljegyzés híréről –, hogy Mátyást addig sem az atyai örökségbe, sem az ország birtokába nem engedik lépni, amíg Garai Annával házasságot nem köt. Eközben Pesten már összeült a királyválasztó országgyűlés, ahová 1458. január 20-án a Hunyadi-párt vezetői, Szilágyi Mihály, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén 15 000 főnyi katonai kísérettel bevonultak, egyfajta erődemonstrációt tartva a nemesség és a bárók előtt.
Bonfini arról is említést tesz krónikájában, hogy Szilágyi egy vérpadot állíttatott fel Rákos mezején, s mindazokat kivégzéssel fenyegette meg, akik vonakodnának szavazatukat unokaöccsére adni. Miután a Budán tanácskozó főpapok és bárók – köztük Garai és Újlaki is – elfogadták Mátyás személyét, 1458. január 24-én a köznemesek a Duna jegén királlyá választották őt.
Thuróczy elbeszélése szerint a magyar köznép már napokkal korábban fel s alá vonult a budai utcákon, és fennhangon kiáltozta: „Akarjuk, hogy Mátyás legyen a király; Isten őt választotta a mi oltalmunkra; mi is válasszuk meg!” A tudós történetíró közlése szerint „ a magyar történet kezdetétől fogva egyetlen király megválasztását sem ünnepelték ekkora örömmel és magasztalással.” Miután Podjebrád kiadta az újonnan megválasztott királyt a magyar küldöttségnek, Mátyás (1458-1490) február 14-én bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban intronizálták, azaz – lévén a Szent Korona még ekkor is III. Frigyes birtokában – trónra ültették.
Mátyás király uralkodásának kezdetétől mindent megtett azért, hogy III. Frigyestől visszaválthassa szent nemzeti ereklyénket. Ötéves kitartó tárgyalások után jött létre 1463. július 19-én III. Frigyes és a Vitéz János vezette magyar békedelegáció között a bécsújhelyi szerződés, amely kimondta, hogy Mátyás 80 000 aranyat köteles fizetni a Szent Korona kiadása fejében, III. Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet, s amennyiben Mátyás törvényes fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trónt a császár, illetve törvényes utódai öröklik.
A koronázással azonban Mátyás király boszniai, törökellenes hadjárata miatt várni kellett a jövő év tavaszáig. A győzedelmes balkáni háborúból visszatérve a király 1464. február 13-án ünnepélyes külsőségek közepette vonult be – már-már az ókori római diadalmenetek díszleteire emlékeztetve – székvárosába, Budára. (Mennyivel másabb és felemelőbb volt ez a február 13., mint volt az a másik, az a tragikus, 1945-ben, a szovjet hódoltság kezdetekor.)
A koronázásra Fehérvárott, az esztergomi érsek, Szécsi Dénes közreműködésével került sor 1464. március 29-én. Immáron Mátyás uralmának törvényességét ettől a naptól senki nem vonhatta kétségbe. Elkezdődött hazánk történetének legdicsőségesebb korszaka. Az európai uralkodók rövidesen a legnagyobb elismeréssel tekintettek Magyarország királyára.
Lipusz Zsolt
Újabb hungarofób "szlotajanizmus".
Január 10-én avatták fel azt az emléktáblát Révkomáromban, amely ismételten kiváltotta Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének felháborodását. A tábla a komáromi nagygyűlésről emlékezik meg, amelyet 15 évvel ezelőtt azért tartottak, hogy a Felvidéken élő magyarok kifejezzék önkormányzatiságba vetett hitüket.
„Mindig magunkért, soha mások ellen” – Dsida Jenőtől származik az az idézet, amely a révkomáromi emléktáblán áll. Ján Slota szlovák politikus szerint a tábla szövege uszító és gyűlöletkeltő, ráadásul felháborítónak tartja azt is, hogy a szöveg csak magyarul szerepel a táblán. A Dsida idézet mitől lenne uszító, arra a választ csak Slota őrült agyában lehet megtalálni. Ennél az idézetnél toleránsabbat még az EU sem tudna kitalálni.
Ján Slota szerint ezzel a felirattal törvénysértést követett el a szlovákiai magyar kulturális szervezet, ráadásul a Duray Miklós által felavatott tábla bizonyítja a Magyar Koalíció Pártja autonómiatörekvéseit. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke éberségre szólítja fel honfitársait, és kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy befagyasztassa az emléktáblát állíttató Csemadok állami pénzekből származó bevételeit.
„1994-ben, mikor Slota pártja kormányon volt Mečiarékkal, akkor az állami támogatást megvonták a Csemadoktól, úgyhogy annak már 15 esztendeje pont, úgyhogy állami támogatást, illetve ilyen jellegű állami támogatást nem tud tőlünk megvonni” – ismertette a helyzetet a szlovákiai magyarság kulturális szervezetének egyik vezetője. Petheő Attila azt mondja, a tábla szövege azért van csak magyarul, mert az itt őshonos magyar közösséget így akarták emlékeztetni a 15 évvel ezelőtti eseményekre. Ez pedig nem törvényellenes még Szlovákiában sem. Ha azonban a pozsonyi parlament elfogadja a kulturális tárca által előkészített törvénymódosítást, akkor pénzbírságra számíthat az a szervezet, amely olyan emléktáblát állít, amelyen nincs szlovák felirat. Az Európai Unió és az általa erőteljesen szorgalmazott multikulturalitás jegyében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)