Interjú Vona Gáborral

A Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnökével, Vona Gáborral beszélgettünk bő fél órában.

Riporterünk, Tóth Tamás rákérdezett a Magyar Gárda legutóbbi botrányos tárgyalásának hátterére, az Egyesület jövőjére, a „cigánygárdára”, a közelgő avatásra, a gúnyhatárokon túli terjeszkedésnek lehetőségére, és szembesítette sokak véleményével, miszerint „a Gárda csak parlagfüvet irt”. A Jobbik kapcsán felmerült a román sajtóban botrányt kavart nagyváradi közös HVIM-Jobbik-Magyar Gárda rendezvény, Hunnia, a Magyar Sziget és a cigánybűnözés.

Az interjú teljes terjedelmében hallható lesz pénteken 15:00-kor, 21:00-kor a Szent Korona Rádióban.
A Letöltések/Interjúk közé pedig felkerül szombaton.

Ízelítőként az interjú elejéből két kérdést és az azokra adott választ (ahogy élőszóban elhangzott) írásban is közöljük:

Március 12-én volt a Magyar Gárda pere a Fővárosi Bíróságon, a tárgyalást április 14-én folytatatják. Mit kell tudnunk az első tárgyalásról?

Annyit hadd pontosítsak, hogy április 14-e lett volna az első időpont, onnan lett előrehozva március 12-re, de az új időpont, ami a „második fordulót” jelenti majd, az május 19-ére lett eltolva. Hála Istennek addig még igen sok időnk van, addig még egy avatás mindenképp bele fog férni az időnkbe. Az első perről én annyit tudok mondani, hogy egy jó hangulatú, korrekt és tárgyilagos ülés volt. A vád is és a védelem is elmondta a maga érveit, ütköztette ezeket. Mindenki eldönthette, hogy jogos -e az ellenünk beadott ügyészségi kérelem. Én azt gondolom, hogy a védelem olyan bombaerős érveléssel állt elő Gaudi-Nagy Tamás révén egy egyórás védőbeszéddel, ami nagyon meggyőző volt, és bízom benne, hogy a bíróságot is meggyőzi majd arról, hogy ami az egyesület ellen folyik az egy kirakatper. Ami pedig a tárgyalás előtt történt, mert a sajtót inkább ez érdekelte, meg ez volt, ami „hírértékű” volt, az pedig mindenféle híreszteléssel ellentétben, nem az volt, hogy a Gárda ott lévő tagjai, a gárdisták mondták meg, hogy ki mehet be és ki nem, hanem ott erre van egy hivatalból kijelölt teremőr. Ő kinyitotta az ajtót, megkérte a sajtót, hogy fáradjanak be, amikor a sajtónak előírt hely megtelt, akkor megkérte, hogy a jelenlévő peres felek vonuljanak be, majd miután ez is megtörtént utat engedett mindenkinek, aki ott állt az elején, s amikor már megtelt a terem, akkor már a teremőr mondta maga, hogy bezárt a terem, és hát ezt kommunikálták ott az első sorban álló gárdistáink is. Ezt mindenki megértette, tehát megértették azok a kint maradt gárdisták, akik több száz kilométert utaztak, hogy bejuthassanak a perre, de nem sikerült bejutniuk, mert udvarias ember módjára a hölgyeket előre engedték; megértették az ott megjelent szimpatizánsok – szintén több száz szimpatizáns volt ott – 4-5 ember nem értette meg, 4-5 jól beazonosítható ember: Kolompár Orbán és társasága. Nem értették meg, hogy a terem megtelt, és ott elkezdtek lökdösődni, amiből egy ilyen összezsúfolt helyen természetesen egyfajta dulakodás-szerűség alakult ki, verekedés vagy tettlegesség hála Istennek nem történt, bár attól tartok ez volt Kolompár Orbánnak a valódi célja. A rendőrség hála Istennek gyorsan közbe avatkozott, kivezette onnan Kolompár Orbánékat és utána már nyugodt mederben zajlott az egész nap. A bíróság május 19-én fogja folytatni. Az ott lévő gárdisták és én magam is úgy éltem meg azt a napot, mint egy győzelmet, amelyet a Magyar Gárda aratott.

 

Hogyan kommentálnád azt a hírt, miszerint Sólyom László még az izraeli útján egy újságírói kérdésre azt válaszolta – úgymond megnyugtatásként az izraelieknek-, hogy a Magyar Gárda feloszlatása folyamatban van.

Hát nehéz ezt kommentálni. Sólyom Lászlót a jobboldal egy bizonyos részével ellentétben én sohasem tartottam egy hiteles nemzeti embernek. Nekem mindig erős ellenérzéseim voltak az ő működésével kapcsolatban. Én úgy érzem, hogy ő inkább a külcsínre hajt, egyfajta köztársasági elnöki image-et próbál építeni, de az igazság az nagyon sok esetben háttérbe szorul. Ennek volt az egyik jele már az is, amikor úgymond az ügy kirobbanása kapcsán mi magunk is és az Országos Cigány Önkormányzat vezetői is meghallgatást kértünk tőle. Ezt az Országos Cigány Önkormányzat vezetőitől elfogadta, illetve őket fogadta, bennünket nem, ami én azt gondolom már egy antidemokratikus és talán nem túl elegáns gesztusnak minősül. Ezt a mondatát nem hallottam, de beleillik abba a képbe, ami vele kapcsolatban bennem kialakult. Számára egy dolog fontos, mint ami a magyar politika szinte egészének: egy megfelelési kényszer az Egyesült Államok, Izrael és az Európai Unió potentátjai számára.

(az interjú folytatása a szaftosabb részekkel a fenti időpontokban hallgatható meg, illetve a megadott helyről tölthető le)

(Szent Korona Rádió)